HTML

Az olvasás kalandja

A blog személyes olvasmányaimról szól, egyfajta kalandozás a bölcselet, irodalom és a képregény világába

Utolsó kommentek

Címkék

1001 éj (1) Adorno (1) Ady Endre (7) Ágoston (2) Aiszkhülosz (2) angol irodalom (19) Apuleius (1) Arany János (1) Arisztotelész (7) Aronson (1) Asimov (1) Asturias (1) Austen (1) Auster (1) Babits (1) Bahtyin (2) Balzac (1) Barrow (1) Bataille (1) Baudelaire (7) Berzsenyi (1) Boileau (2) Borges (2) Brontë (1) Bulgakov (1) Burke (1) Butor (1) Byron (1) Calvino (3) Camões (1) Cassirer (1) Cholnoky (1) Cixin Liu (1) Clavell (1) Corneille (1) Cortázar (1) Dante (1) Darvasi László (4) Davies (1) Defoe (2) Derrida (1) Déscartes (1) de Man (4) Dickens (1) Diderot (1) Donne (1) Dosztojevszkij (1) Dumas (1) Eco (8) Eliot T. S. (2) Eötvös József (4) Erdélyi János (2) erőszak (1) Esterházy (1) Faulkner (1) fenséges (3) film (3) Flaubert (2) francia irodalom (27) Freud (5) Fried (1) Gadamer (3) Galland (1) García Márquez (1) Gautier (1) Gide (1) Gogol (1) Golding (1) Gozsdu (1) Greene Brian (1) Green Julien (1) Gribbin (2) groteszk (1) Gyulai Pál (1) Habermas (2) halál (2) Hardy (1) Hawking (1) Hawthorne (1) Hegel (1) Heidegger (6) Hemingway (1) Hobbes (1) Hoffmann (1) Horváth János (4) Hugo (5) Huizinga (1) Huysmans (1) idő(beliség) (4) Immanuel Kant (5) Jauss (1) Jókai Mór (34) Joyce (1) Justh Zsigmond (1) Kaku (2) Kemény Zsigmond (2) képregény (6) Kölcsey (1) kortárs (16) Kosztolányi Dezső (5) középkor (7) Kulcsár Szabó (3) Lem (1) Lovik (1) Lukács György (1) Madách (1) Mailer (1) Mallarmé (1) Márai (1) Margócsy (1) Márton László (2) marxizmus (1) Maupassant (1) Mérimée (1) Mikszáth Kálmán (2) Milton (1) modernség (9) Montesquieu (1) Moravia (1) Móricz (1) Musil (1) Musset (1) nacionalizmus (1) Nádas (3) Németh G. Béla (1) Nietzsche (2) Ókori irodalom (5) oktatás (2) olvasás (2) Ottlik (1) Pap Károly (1) Péterfy Jenő (5) Petőfi (1) Platón (1) Poe (1) Proust (2) Racine (1) realizmus (2) regény (2) Rilke (1) Robbe-Grillet (3) Rorty (1) rossz költő (2) Rousseau (1) Rowling (1) Schlegel (1) Styron (1) Sue (1) Szabó Lőrinc (1) Szegedy-Maszák (3) Szent Tamás (2) szépség (7) szimbolizmus (3) szociálpszichológia (1) Szophoklész (1) Tasso (1) Térey (1) Thackeray (1) Tömörkény (1) undefined (1) Univerzum (4) Verne (1) Wells H. G. (1) Woolf (1) Wordsworth (1) XIX. századi magyar irodalom (5) Zimbardo (1) Žmegač (1) Zola (1) Zrínyi Miklós (1) Címkefelhő

Történet (A regény Az elátkozott család folytatása)

   Nagypénteket ünneplik Miskolcon. Egy hatalmas termetű férfi lép be a megyeházára, az alispánt keresi. Nem más ő, mint Kadarkuthy Viktor. Azt szeretné megtudni, merre található Barátfalva, amelynek valahol a Bükkben kell lennie, és ahol az ellensége, Lőrinc lakik. Az a terve, hogy párbajban megöli azt, aki egykor az ő nevét bitorolta. Az első alispán vendégül látja ebédre a megyeházán, a böjti étek azonban nincs Viktor ínyére: ciberelest, főtt tojást, káposztát, mézes kását tálalnak fel. Végül kiderül, hogy adminisztrációs ügyekben nem is az első, hanem a második alispánhoz kell fordulni. Viktor dühösen távozik.

  A második alispánnál, Igriczy Jánosnál nem szerény böjti, hanem bőséges és finom ebéd várja Viktort: húsleves, fánk, töltött káposzta. Nagy társaság gyűlt össze, akik ismerik Viktor csínytevéseit, örömmel emlegetik azokat. Segítenének is, de fogalmuk sincs, hol van Barátfalva. Magyarázatként elmondják, hogy a helyiek gyakran nevezik át a saját falujukat, hogy elkerüljék a szomszédos falvak lakosainak csúfolódását, ráadásul a megyeházán elégették a térképeket, amiket a kalapos király készíttetett, és ahol talán fel lehetett volna lelni az említett helyet. A barátfalvi lévitáról annyit lehet tudni, hogy farkasok levadászásából él (a veszélyes vadak elejtéséért az állam jó pénzt fizet), de az állatok tetemét nem saját kezűleg hozza Miskolcra, hanem a hegyi mészégetőkkel küldi be. Kap ezen felül Viktor egy tanácsot: keresse fel az Avason a kálvinista esperest, ő talán tud segíteni. Azt javasolják neki, ne mondja el a papnak a valódi célját, hazudja azt, hogy ki szeretne békülni a lévitával.

   Az említett pap beceneve „Lavater”, aki egy zürichi református prédikátor volt, és azt vallotta, hogy az ember arcvonásaiból ki lehet következtetni a jellemét. A pap remekül olvas az arcvonásokban. A Lavater sem tud azonban segíteni, a miskolci bíróhoz, Querczina Andráshoz irányítja Viktort. Persze a bírónál sem lesz okosabb Viktor, viszont összetalálkozik régi ismerősével, Titanides Sámsonnal, az erőművésszel, akit annak idején a magét Viktornak kiadó Lőrinc legyőzött, és így örökre megszégyenített. Viktor egy ideig Sámson cirkuszi társulatában lépett fel, mint majomember, és Sámson értesítette Viktort Párizsban, hogy létezik egy ál-Kadarkuthy. Sámsontól tudja meg Viktor azt is, hogy a miskolciak azért nem adják ki a lévitát, mert az annyi jót tett velük. Sámson is Lőrinccel akar bosszút állni, összefognak tehát Viktorral, és együtt indulnak a lévita keresésre.

   Sámsonnak van egy görög ismerőse, Parasztevics, aki felviszi őket a Bükkben Örvénykőre, egy magas pontra, ahonnan belátható az egész táj, innen meg lehet pillantani a torony nélküli falut, vagyis Barátfalvát, így sikerül végre Lőrinc nyomára jutni. El is indulnak, Sámson Szentpéteren a csárdában marad (hiszen őt Lőrinc felismerné), csak Viktor megy tovább. Az a terv, hogy üveggyárosnak adja ki magát, aki mészkövet, homokot szeretne bányászni a Bükkben. Megkéri a lévitát, hogy mutassa meg neki a környéket, hogy felderítsék az adott nyersanyagok lelőhelyét, így elcsalja esküdt ellenségét a faluból, amikor pedig kettesben maradnak az erdőben, kihívja párbajra, és megöli.

   Össze is akad útközben egy barátfalvi lakossal, Danavár Jánossal, aki elvezeti a faluba. Útközben Danavár elmeséli, mennyi minden jót tett velük a lévita: a mocsár helyén halastavat hozott létre, megtanította őket a mézsör készítésére, ezzel leszoktatva az embereket a túlzott pálinkafogyasztásról, és még egy sor innovációt hozott a faluba, valóságos megváltóként tekintenek rá.

   Lőrinc nagy boldogságban él a faluban Herminával. Viktor Barra Áron álnéven keresi fel őket. Elbeszélget velük, zsidónak adja ki magát, még az is szóba kerül, hogy átkeresztelkedik (így akar Lőrinc bizalmába férkőzni). Lőrincék együtt ünneplik a szentestét a vendéggel, sonkát esznek, betlehemes gyerekek is járnak náluk. A gyönyörű Herminát látva Viktoron eluralkodik a vad kéjvágy: ez a nő az övé kellene, hogy legyen, hiszen Lőrinc az ő nevét használva vette feleségül. Éjjel Viktor nem tud aludni, felkel, járkál. Talál egy kést, amit az alvó Lőrincbe akar döfni, ám az felébred a zajra, és Viktor az utolsó pillanatban eltántorodik a tervtől.

  Másnap Viktor és Lőrinc elindul, bejárják a környéket, hogy nyersanyagokat keressenek az üveghutához. Éjjel farkasvadászatra indulnak. Lőrincnek van egy titkos leshelye az erdőben, ahol meglövi a fenevadakat, egy élő malacot is visznek magukkal. Amikor a kunyhóhoz érkeznek, Viktor felfedi magát, és kihívja párbajra Lőrincet. Amikor azonban eltávolodnak egymástól, váratlanul farkasok támadnak Viktorra, Lőrincet nem veszik észre. Viktor kettőt le is lő, de nincs több tölténye, segítségért kiált. Lőrinc először arra gondol, mindez istenítélet, de aztán megmenti Viktort az állatoktól. Viktor annyira meg van rémülve, hogy a haja is megőszül pár másodperc alatt. A bosszúról mindenesetre lemond, és megbocsát Lőrincnek. Még azt is elmondja neki, hogy a két családfő (Hermina és Lőrinc apja) kibékült az utolsó pillanatban, Durday pedig nagy pénzösszeget hagyott Herminára azzal a meghagyással, hogy ha a lány tíz évig nem jelentkezik az összegért, a summa legyen a helyi árvaházé. Lőrinc úgy dönt, nem meséli el mindezt a feleségének. Csak felkavarná a nőt, ha megtudná, mi történt a farkaslesen, a pénzre pedig nincs szükségük, legyen az árváké, nekik az a boldogság, ha a kétkezi munkájukból élhetnek.

  Viktor megbékül a lelkében, visszatér Párizsba, egy alkalommal még akácfa magokat is küld ajándékba régi ellenségének.    

Címkék: Jókai Mór

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azolvasaskalandja.blog.hu/api/trackback/id/tr9915093418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása