Azt az olvasónaplót posztolom itt ki, amit akkoriban készítettem Jókai-regények tartalmából, amikor a róla szóló tanulmányomon dolgoztam (A viszonylagosság tapasztalata Jókainál. Palócföld, 2010/2. 38-57.) Körülbelül harminc regényt olvastam végig, tíznek a tartalmát találtam meg kijegyzetelve a pendrive-omon. Valószínű, hogy többet készítettem, de azt biztos, hogy nem kivonatoltam az összeset. Mindegy, ez a tíz is több, mint a semmi, örülök, hogy megvan. Sajnálom, hogy akkoriban nem volt még blogom, hiszen ha a blogra dolgozom, akkor sokkal alaposabb és jobb jegyzeteket hoztam volna létre.
A három márványfej
A kritikus és a szerző beszélget. A szerző leír egy tájat, ami a Branta-völgyben, az Adriai tenger partján található. Itt van egy kolostor, ahol a három tüzes szent ereklyéit őrzik. A kolostort egy forró tó, őserdő és mocsár veszi körül, amelyben a rokkantaknak csak a fejük látszik ki, mert ebben gyógyítják magukat. A kritikus egészen másként látja ugyanezt a tájat, kopárnak, sivárnak. A szerző erre azt válaszolja, hogy most valóban ilyen a vidék, de ő azt mutatta be, hogy milyen volt hétszáz évvel ezelőtt.
A kolostorban (Dalmácia, ekkor Magyarország területe) apácák élnek, egyrészt a raguzai patríciusok gyermekei, akik férjhez menetelükig vannak itt (arrafelé idősebb emberekhez adják őket feleségül), másrészt a knézek, akik a lányok miatt gyakran hadakozta, lányokat raboltak egymástól. A kolostorban nincs is semmi hímnemű ember, állat, csak Onófriusz, a gyóntató pap. A zárda vezetője, Lubomira még nincs 24 éves. Az alsóbb emeletek a kősziklába vannak vájva, ide nem ju le semmi fény. A sötétben már hat éve él Soror Kozima, aki valami bűnéért bűnhődik itt, mellette Soror Kekharizméne, igazi nevén Milinka, Twartimir knéznek a lánya. Soros Kozima arcát vadállattá, szörnyeteggé torzította az iszonyú düh, állati ösztön. Csak mater Lubomira tud rá hatni. Soros Kozima igazi neve Bravalla, a waráng fejedelem egyik felesége volt, akit a fejedelem elzavart, amikor felvették a kereszténységet (hiszen így nem megengedett a kétnejűség).
Milinkához belép Lubomira és elmondja neki, hogy a szerelme, akit nem akart elhagyni, és ezért zárták a sziklaüregbe, Boboli János, más néven Canavelli Zeno, lehagyta őt, beállt szerzetesnek. A lány nagyon kétségbeesik, de nem átkozza meg Lubomirát: azt kívánja neki, egyszer ő is ismerje meg a szerelmet.
A dalmát partokon lakik egy rettenetes állat, a dabóza, ami a víz alatt és a víz felett is tud élni. A gyereksírást is tudja utánozni, ezzel csalja tőrbe az embereket. A halottakat kiássa és megeszi, ezért azt tartják róla, hogy emberi lelke van. A kritikus tiltakozásának hatására a szerző beleegyezik, hogy ilyen lények nincsenek, ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a warángok lapátos-kerekes hajókkal utaznak, harcolnak, ez a liburna. Az ő királyuk Dávid király. A király időnként áldozatot visz a kolostor lakóinak. Az ő felesége Bravalla. Egy szerzetes felvilágosítja a királyt, hogy az ő védőszentjének, Dávidnak is több felesége volt.
Ez a fráter nem más, mint Frater Akteon, (= Canavelli Zeno, Boboli) Soror Kekharizméne kedvese. Ő a leghatalmasabb raguzai patríciusnak a fia, a lány egy dalmata zsupán lánya. Nagyon gyűlölik egymást.
Mikor Dávid király hazaérkezik a csatából, kiderül, hogy azok a feleségek, akiket a férfiak elküldtek, amikor áttértek a keresztény vallásra, ami tiltja a többnejűséget, elmentek az ellenség, a bogumil/knéz Twartimir birodalmába, és a jószágokat is odavitték. Dávid fia, Solom elhatározza a barátaival, hogy bosszút áll. Megostoroztatja magát, hogy úgy tűnjék, mintha összevesztek volna a warángokkal, és elmegy a bogumikokhoz, mintha velük lenne, és bosszút akarna állni a saját népén. Mielőtt azonban oda menne, még találkozik Fráter Akteonnal, aki ellátja jó tanácsokkal és információkkal. A várban feleségül veszi a rablányt, Darinkát. Megöli Tvartimir fiát, Szlónt, aki nagyon kövér, és vejét, Verbludot, aki a sebes lábát úgy próbálja gyógyítani, hogy élő rabszolgák felvágott hasába dugja. Amikor Tvartimir hazaér, látja, hogy elfoglalták a várat. Az embereivel felgyújtja az erődítményt, hogy kifüstölje az ellenséget. Amikor bemennek a várba, azt látják, hogy nincs ott egy szem ellenség sem. A lemészárolt férfiak feje gúlába van rakva.
Solomék a Bludár folyón menekülnek, ami bemegy a hegybe, de tudják, hogy máshol más néven elő fog bukkanni. Solom és Darinka megy előre felfedezőútra. Különös cseppkőbarlangokon és más barlangokon visz keresztül az útjuk, az egyikben egy rakás ősmedve –és embercsontvázat látnak. A csontvázaknak csúcsos koponyájuk van, itt küzdöttek a szörnyekkel.
Közben Fráter Akteon a kolostorban egy drámajátékon egy vitában megküzd Onófriusszal. Akteon játssza az ördög szerepét, egészen pontosan Asmódi, a szerelem démonáét. A vitában legyőzi Onófriuszt, akiről viszont kiderül, hogy egy álruhás ellenpápa. Az is kiderül, hogy a két ember valójában összebeszélt. Ekkor törnek elő a föld mélyéből Solom és csapata, akik közben már nem is warángok, hanem uskók. Közeledik a húsvét, de előtte még a böjt.
A közeli Raguzában közben rettoreválasztás van. (A rettora ugyanaz, mint az ellenséges Velencében a dózse.) két család verseng: most Boboli a rettor (az ő fia Fráter Akteon), és Damiani Júdás, ez utóbbi nyer a választáson. Zsarnok lesz belőle: kitalálja, hogy őt örökre választották meg, haláláig. Ezalatt Onófriuszt a warángok és uskók megválasztják pápának II. Cajus néven. E két nemzet megalakítja a daviditák népét, akiknek az a kiváltságuk, hogy több feleségük lehet. Fráter Akteon elveszi feleségül Milinkát és Lubomirát is.
Eltelik néhány év. Lubomira szomorú, mert bár Új-Jeruzsálemben ő az uralkodó, Raguzában nem tisztelik. Boboli János (=Fráter Akteon) elhatározza, hogy megoldja a problémát. Közben Boboli, János apja elmegy Damianihoz, hogy most telik le a hat év, hogy kiátkozta a fiát, ha jól értem, azt szeretné, hogy a rettore hosszabbítsa meg a kitagadást. Damiani azonban, nem tudni, pontosan miért, erre nem hajlandó. Boboli Péter erre elhagyja Raguzát, a házát elárverezteti. A tanács úgy dönt, az árverezés titkosan menjen, nehogy polgárháború törjön ki a licitáló felek közt. Ennek az lesz az eredménye, hogy Boboli Jánosnak sikerül megvenni a házat, így visszatérhet Raguzába. A nép azonban úgy fogadja, hogy aminkor oldalán két feleségével bemegy a városba, a nép csak az egyik oldalon lévő királynőt, Milenkát éljenzi, a másik oldalon, Lubomira oldalán néma csend van.
Raguzában misére készülnek. Egyre több davidiata jelenik meg, végül kiderül, hogy magából Damianiból is davidita lett, a feleségével és a szeretőjével megy a templomba. Itt az is kiderül, hogy maga Fráter Akteon a pap, akit II. Cajus pápa raguzai érseknek nevezett ki. Erre azonban Pierro Benessa, aki egyébként Damiani legfőbb embere elmegy a száműzetésben lévő Boboli Péterhez, mert úgy gondolja, még Boboli is jobb a daviditáknál.
Közben Tvartimir nyomorék fia, Vuk is bosszúra készül a warángok és Új Jeruzsálem ellen. A mankójába farágó férgeket gyűjt, és beleteszi Új Jeruzsálem tavába, hogy elszaporodjanak, és szétrágják a gátat.
Közben a velenceiek foglyul ejtik Boboli Jánost és Damianit. Dávid királyék megtámadják a hajójukat. Nagy csata alakul ki, Boboli Péter megöli (mérgezett nyíllal lenyilazza) Dávidot, a warángok elsüllyesztik a velenceiek hajóját. A két túsz a süllyedő hajón van bebörtönözve. Boboli Péter kimenti a fiát, nem szeretetből, hanem hogy Raguzában vérpadra küldje. Damiani azonban megfullad.
Ekkor azonban földrengés tör ki a kikötőben. A tüzes szentek kolostora felől zúdul le az iszapos víz. Elmossa Új Jeruzsálemet, Raguzában egyelőre azonban mit sem tudnak erről. Közben Lubomira elmondja Milenkának, hogy ha istentől kérhetne valamit azt kérné, hogy bárcsak az ő fejük, a három fej ott állhatna márványban megörökítve.
Branko, Tvartimir kedvenc fia összefog a velenceiekkel és a raguzaiakkal a warángok ellen (nekik tulajdonítják a földrengést). Branko felégeti a warángok körül az erdőket. A warángok menekülnek. A warángok és a bogumilok harcolnak, ekkor valami fekete felhő szakad rájuk, állatok szaladnak, akiket a velenceiek szabadítottak valahogy rájuk. Mindenki elpusztul.
A tengerszemű hölgy
A szerző Pestre utazik ügyvédnek, de aztán irodalmi pályára áll, a Jelenkor újdonásza lesz, majd a Honderű szerkesztője. Mikor szerkesztőként hazatér, elmegy Erzsikéhez, akinek már az arcképét is megfestette. Kiderül, hogy E akkor már Bagotay Muki felesége. A szerző egy ideig Petőfivel és újdonsült feleségével lakik egy ideig együtt egy hátban, majd elköltözik. Megjelenik nála E: otthagyta Mukit, aki az esküvő után mindig tivornyázott, majd hazatérve a birtokukra megcsalta őt a gulyás, Gyuricza Péter feleségével. E erre felvette a gulyás feleségének ruháit, és összeállt Péterrel. Muki vissza akarta szerezni a feleségét, ellene uszította a parasztjait. Közben azonban kitört a forradalom, és a parasztok nem voltak hajlandók engedelmeskedni Mukinak. Mivel J márciusban központi szerepet vállalt, így E ezért hálás neki. E most azért jön J-hoz, hogy segítse egy válóperben. A szerző nem vállalja, de ad neki ajánlólevelet ügyvég barátjához. Közben meglátja az íróasztalon Róza képét, és J a tükörben látja, hogy E milyen haragos képet vág. Mikor a nő visszatér, elmeséli, hogy azok azt mondták, ha J ezen az úton jár, vagy öngyilkos lesz, vagy vérpadon végzi. J erre megharagszik a lányra: a szabadság neki mindennél fontosabb, nem akarja, hogy elv egyék tőle a kedvét.
A szab. harc után Jókai Tardonára megy. Róza Miskolcra küld neki leveleket az anyjához, Laborfalvi Benkéhez Benke Judit álnéven. A hegyekben festeget, mikor találkozik Bálványosi Bálint színiigazgatóval, aki most Rengetegi Tihamér álnéven él. E most az ő felesége. Jön két ember (valójában erdőkerülők), akiktől Bálványosi megijed, és elbújik. Közben E elmeséli a történetet. Kiderül, hogy Péter tíz tinóért visszaadta őt az urának, ezért el kellett jönnie. Komáromba ment, ahol éppen tűzvész volt, mert az ellenség felgyújtotta. Itt találkozott Bálványosival. Rengetegit kisorsolták arra, hogy sürgönyt vigyen Debrecenbe. E elvállalja, hogy elviszi helyette. Cigánynak öltözik, és három másik cigánnyal elindul. Útközben farkasok támadják meg őket, két cigányt megesznek. Visszafelé Bagotay Mukinéként utazik, holott már nem a felesége, így viszi vissza a válaszsürgönyt. J le van nyűgözve, hogy milyen nagyszerű asszony. J Sajó álnév alatt publikálja a Forradalmi és csataképeket, valamint a Bújdosó naplóját.
J a szab harc után a Délibábot, majd a Vasárnapi Újságot szerkeszti. Megjelenik E az új férjével, Klatopil Vencellel. Felkérik, hogy J legyen a gyámapja E-nek, mert csak így juthat hozzá az örökséghez. Az esküvő után sokat utaznak, Vencel sokat csatázik. Messzeföldről borvirágos orral tér haza, azt mondja, ezt a nagy hidegben szerezte. Folyton panaszkodik, hogy nem akarják előléptetni. J szerint azért, mert ővele barátkozik. Azt is elmondja, hogy azért van vörös orra Vencelnek, mert sokat iszik. A katona erre írásbeli fogadalmat tesz, hogy többet nem fog inni. Megkérdezi a feletteseit, hogy miért nem léptetik elő. Azért, mert iszik, mondják neki. Erre elviszi a feletteseihez J-t, aki megmutatja a tanúsítványt, hogy Vencel már nem iszik. Erre megtörténik az előléptetés.
Vencel újra háborúba megy. Onnan ír J-nak, hogy vigye el a hírt feleségének: újra előléptették. J elmegy E-hez, aki maga is üzent J-nak. Nagyon morcos, kiderül, hogy nála van Vencel előző felesége és gyereke. Vencel azért házasodott másodszor is, mert egy barátja, aki közben öngyilkos lett, aláíratott vel egy csomó váltót, és ráhagyott egy rakás adósságot. Vencel ezeket akarta kifizetni a felesége pénzéből.
Kesőbb E újra meglátogatja J-t: hozzámegy Medvési Ézsaiáshoz. Később azonban összevesznek, mert E át akar térni a katolikus hitre, ahol engedélyezett a gyónás, és szebbek a templomok. Ézsaiásnak ez nem tetszik, folyton gúnyolódik miatta, pokollá teszik egymás életét. E végül megmérgezi É-t.
Szép Mikhál
Kézsmárk, Szepesség. Fröchlich Dávid tudós nagyon vigyáz a lányára, Mikhálra. A lány levelezve (papírsárkánnyal küldözgetik az üzeneteket) megismerkedik Kalondai Bálinttal, az iskola rossz tanulójával. Az apja azonban nem hozzá, hanem Katzenreiter Henrikhez, az iskola jó tanulójához adja feleségül, mert Bálint rossz tanuló, és az apja hentes volt, míg Henrik papnak készül. Elindulnak a házasok Henrik anyjához, legalábbis a fiú ezt mondja. Kiderül, hogy álruhában velük utazik Bálint, aki még mindig szerelmes a lányba. Mikhál arra kéri Bálintit, nem menjen velül. Bálint erre Simplexet, jó cimboráját kéri, hogy vigyázzon a lányra. Útközben leszállnak egy völgybe, ahol a három zsiványvezér, Jankó, Havrán és Bajusz garázdálkodik. A zsiványok rajtaütnek a karavánon, egy Styefko nevű ember azonban rejtekúton kimenekíti őket.
Megérkeznek Szeben városához. A városfalon kívül lakik Vihodár, a hóhér, aki a zsiványokat irtja, kiderül, hogy ő Henrik apja, akitől fiatal korában megszökött, mert nem akarta az ő mesterségét folytatni. Ahhoz azonban, hogy a házasság érvényes legyen, szükséges az apa engedélye, ezért jöttek tehát ide. Vihodár azonban először nem akarja megadni az engedélyt, hanem le akarja fejezni a fiát. Később viszont sikerül rávennie a fiát, hogy ős is legyen hóhér. Hogy milyen módon, az tisztázatlan, ez egy elég gyenge része a regénynek. Mikhál megijed Henrik új arcától. Segítséget kér a szolgálótól, a boszorkány Babura Pirkától. Pirka Simplexszel küld üzenetet Bálintnak. Simplexet azonban közben elfogják Jankóék, de megmenekül, és eléri Bálintot.
Bálint hazamegy az anyjához, Sára asszonyhoz. Otthon az apja mesterségét kellene folytatni, a hentességet, ő azonban inkább katonának áll. Úgy gondolja, ha Isten bűnösnek találja őt, meghal a harcban, ha azonban megmarad, akkor megmentheti Mikhált, mert Isten akkor felmentette őt. Simplexszel harcolnak, Bálint elfog egy törököt, akiért váltságdíjat kap, ezzel a pénzzel indulnak el megmenteni Mikhált. Útközben azonban a törökök elfogják őket, és eladják rabszolgának Egerbe. Bálint Ibrahimhoz, a mészároshoz kerül. Itt ismerkedik meg a szép rabszolgalánnyal, Dzsigerdilával, aki beleszeret, és elmondja neki, hogy a konyhában a kemencében egy rakás arany van elrejtve, amiről Ibrahim nem tud (a ház előző gazdái rejthették el oda az aranyat). Bálint megszerzi a pénzt, leüti Ibrahimot, és álruhában elmenekülnek, Bálint viseli a török ruháit, az meg az övét. Üzen a török helytartónak, hogy Ibrahimért cserébe adják neki oda Simplexet, aki a börtönben sínylődik. Sikerül is kiszabadítani.
Elindulnak, hogy kiszabadítsák Mikhált. Közben kiderül, hogy a zsiványok, akik meg akarták támadni Vihodárékat, kézre kerítették. Eperjesen gyülekezik a nép, hogy megtekintse a kivégzést. Jankó azonban kettéharapja Vihodér torkát, az rögtön szörnyethal. Erre előlép Henrik, aki most apja örököse lett a hóhérmesterségben és szörnyű büntetést eszel ki neki: ökörbőrbe vagy mibe kell bevarrni Jankót, és kitenni a napra, ahol a bőr összemegy rajta. Közben Mikhál otthon vár, napokig egyedül van, majd megőrül, forró vizet tart a lángon, hogy majd azzal önti le azt, aki meg akarja támadni. Jön Babura Pirka. Aztán a hóhérlegény, aki elmondja, mi történt, és hogy Henrik lett az új hóhér. Erőszakoskodni akar Mikhállal, de leöntik forró vízzel. Elmenekülnek Pirkával a kútba rejtett úton keresztül, közben valahogy felgyullad a ház. Elmennek a görgői kopacsinár feleségéhez, Ancsához, aki Pirka testvére, és valami varázslattal Pirka elővarázsolja Bálintot (állítólag a kecskebak hozza Bálintot). Átölelik egymást, egyszer csak látják, vöröslik a hajnal. Nem: valójában Vahodár háza ég.
Elmennek Bártfára, mert ott az a szokás, hogy ha az esti harangszó után egy legény beszélget egy leánnyal, azokat összeadják, ők pedig ezt használják ki. Álnéven Mikhál beáll szolgálónak, beszélgetnek, így össze kell házasodniuk. Mikhál Babura Milka néven megy férjhez. Hazamennek Kassára Sára asszonyhoz. Sára asszony próbáknak veti alá a lányt, amit ő kiáll. Elmennek a templomba, ahol a nők nem akarják maguk közé engedni a lányt, de Homonnainé meghívja magához vendégségbe, a többi nő irigykedik. Közben Bálint elmegy harcolni Homonnaival, ahol megmenti a kapitány életét. Homonnainé órákat ad műveltségből Mikhálnak (akit most mindenki egyszerű lánynak hisz), nem sejtve, hogy Mikhál mindezt már tudta egyszer. Izabella (Homonnainé) ad neki egy kenőcsöt, amik elmulasztják a szeplőket, amit Babura Pirka tett az arcára, hogy ezzel álcázza a lányt, mintha egyszerű ember lenne. A nők bevádolják a papnál, hogy festi az arcát, de az Mikhál mellé áll. Bálint viszont megharagszik az asszonyokra, és az egyikük fiát, Zwiringa Ignácot kihívja párbajra, legyőzi.
Jön egy ember Partiumból, Zurdoki Belizár. Egy mulatság alkalmával feltűnik neki Mikhál, és megtetszik neki. Különböző jelekből rájön, hogy egy protestáns lelkész lánya lehet. Különböző politikai okokból közben kiűzik a városból, bosszút forral. Közben Bálintot megválasztják Kassán főbírónak. Az ünnepségen megjelenik Babura Pirka, titokban beszélni akar Mikhállal. Zurdoki üzenetét hozza: kapcsolatot akar létesíteni a lánnyal. Közben Bálintnak el kell utaznia politikai ügyben. Rákózcy György, Erdély fejedelme Lo. ellen indul, és Kassát a támogatásért cserébe felajánlja Ferdinándnak. Mikor hazatér Bálint, azt a hírt hozza, hogy Kassát a török is és Ferdinánd is magáénak akarja, ők Ferdinánd mellett döntenek. Bálint elé két aláírnivaló ítéletet tesznek. Az egyik egy feleséggyilkos ítélete, a másik a boszorkány Babura Pirkáé, akit időközben elfogtak. Bálint aláírja az ítéletet. Tudja, hogy azt Henrik, a közben hóhérrá lett régi férj kell, hogy végrehajtsa.
Henrik végül lefejezi Mikhált, de amikor Bálnintra sújtana le, elesik (nagyon másnapos), Bálint pedig meglóg. Egy ideig a jezsuitáknál húzódik meg, akik csak azzal a feltétellel bújtatnák tovább, ha áttér a katolikus hitre. Bálintnak végül innen is sikerül megszöknie.
Zurdoki szemet vet Homonai Izabellára, udvarolni kezd neki. Homonnaiék tőrbe csalják, és amikor Zurdoki azt hiszi, hogy titokban légyottra negy Izabellához, ott van az egész báli társaság. Zurdoki kardot ránt, de Homonnai leszúrja.
Enyim, tied, övé
Áldorfai Ince és Stomfai Gideon fiatal szerzetesek. Amikor Gideon egyszer megbetegszik himlőben, Ince ápolja. Később egy szentképet mutat neki Máriáról. Ince betegségében az lázas életvágyról beszél, elmondja, hogy a képet Ince apja festette, és azt mondja, hogy Ince egyszer meg fogja találni a kép eredetijét, és akkor el fog veszni a lelki nyugalma. Nem sokkal később incét elküldik egy kis faluba, mert ott született egy katolikus gyerek, és azt neki kell megkeresztelni. A protestáns faluban nem sokkal korábban halt meg a plébános, Ince megismerkedik az özveggyel és a lányával, Serenával (ő az arckép eredetije), és beleszeret. Közben viszolygást kelt benne a kalandornő, akitől a gyerek született. Közben megsimerkedik az új protestáns pappal Sós Mártonnal is. Később még egyszer vissza kell mennie, mert a papné haldoklik, és Ince adja fel neki az utolsó kenetet. Az asszony valami szörnyű bűnről beszél, de nem árulja el, hogy mi az. Serenával együtt jönnek el a faluból, a lány ekkor az öngyilkosságról beszél neki, most már mindketten szerelmesek.
Kitör a szabdságharc. A papok gondolkodnak, beálljanak-e harcolni, végül Ince győzi meg őket a beszédével. Gideon is elindul, de külön úton. Ince lesz a vezér, a hadjáratban nemsokára Sós Mártonnal is összetalálkozik. Tőle tudja meg, hogy Serena betegápoló lett. Amikor Ince sebet kap, találkozik is a lánnyal. Feltűnik Gideon is, immár együtt jár a kalandornővel, akinek a gyerekét Ince megkeresztelte, és akit Caesarine-nek hívnak. A két negatív hős gúnyolja Incét a szerelme miatt. Később Sós Márton összeadja Incééket, Ince áttér a helvét vallásra, hogy összeházasodhassanak. Nem sokkal később Sós Márton meghal.
Újabb szál: Brandlerné, egy szeszgyáros özvegye jelenik meg. Hozzá érkezik meg Walter Leó, a bankár, tovább akar utazni. Közben megérkezik egy garázda szabad csapat, akik a szabadságharc ürügye alatt valójában garázdálkodnak, az ő vezetőjük Gideon. Rájönnek, hogy Leónak sok pénze van, és halálra akarják ítélni. Ekkor azonban prfelhő támad, és császárai csapatok érkeznek. Gideon megijed, de Leó belemegy, hogy bújtassa Gideont (az előbbi ítéletről Gideon azt állítja, hogy csak tréfa volt), és női ruhába öltözik. Közben azonban kiderül, hogy valójában a magyar csapatok érkeztek meg, akik elől a császáriak elfutnak, megjön Ince. Gideon követeli, hogy Ince végeztesse ki Leót mint hazaárulót, de Ince végül Leónak ad igazat. Leó erre neki akarja adni a vagyona felét, de Ince nem fogadja el. Leó erre meghívja magával munkatársnak Franciaországba.
Ince következő útja egykori kolostora mellett visz el, ahol jó szívvel fogadják, a vezető feloldozást ad neki, amiért kilépett a rendből. Ince és felesége meglátogatják a halott anya sírját. Serena itt egy dobozról és örökségről beszél, amiről Ince nem tudja, mi az, de az elbeszélő jelzi, hogy valami rossz dolog fog történni.
Visszatérve Incét meg akarják választani országgyűlési képviselőnek, de ő nem akarja elfogadni.
Amikor vége a szabadságharcnak, a magyar sereg menekül. Ince találkozik Gideonnal, akire rábízták, hogy egy adag pénzt adjon át a habsburgoknak, ő azonban meglógott a pénzzel. Ince menekülés közben hősiesen száll szembe az ellenséggel.
Incéék Törökországon keresztül menekülnek. Gideon itt beáll a török seregbe katonának, és Incét is erre akarja rávenni. Szerez neki kinevezést valami török főembertől, amit Ince nem fogad el, azt tervezi, hogy továbbmegy Amerikába a feleségével. Erre Gideon azt mondja, hogy legalább menjen el a török főembernek megköszönni a jótettet. Ince el is megy, közben a felesége felszáll a kikötőben az Alligator nevű hajóra, amely rövidesen indul Amerikába. Amikor Ince, miután eljött a töröktől, szintén az Alligatorra indul, a csónakos, akit Gideon felbérelt, a ködben egy osztrák hajóra viszi Incét, ahol a kapitány foglya lesz. Később azonban az amerikai és a habsburg követség közötti alkudozás eredményeképp Incét szabadon engedik, és elmennek Amerikába.
Ott kertészkedésbe kezdenek, ami nagyon sikeres lesz. Ince közben elmegy haditudósítónak Európába, majd bejárja a világot. Közben születik egy fiuk, aki hat éves korában meg is hal.
Incéék visszatérnek Európába, de közben a hajón Serena meghal. Mikor Ince továbbmegy vonattal, találkozik egy nagyon szép cseh nővel és a testvérével, együtt utaznak a vonaton. Ince elalszik, Serenával álmodik, és arra ébred, hogy egy hatalmas vonatbaleset történt, a fiú meghalt, a testvérét, Starrwitz Johannát, Hannát ő menti meg. Kiderül, hogy Johanna rokona Walter Leónak, hozzá mennek tovább Prágába.
Innen Ince továbbmegy Magyarországra képviselőnek, de ott sokan kihasználják, átverik. Beállít hozzá Caesarine a lányával, Fatimával. A lány énekesnőnek készül, Ince beajánlja a színházhoz, és emiatt, ahogy később kiderül, sokan azt gondolják, hogy a lány a szeretője. Közben Incének felajánlják, hogy vegyen részt egy pénzügyi társaságban, amiről Leó azt mondja, hogy csalás. Ince nem tudja, mit tegyen, ekkor érkezik a hír, hogy Amerikában polgárháború van, Ince elmegy küzdeni.
Amikor hazajön, ismét Prágába megy Leóékhoz, és híres ember lesz belőle, mint egykori szabadságharcos, amerikai veterán. Egymásba szeretnek Hannával. Leó elmondja neki, hogy Hanna egy rend tagja, amelyet Mária Terézia alapított, bár nem apáca, de hasonló, és ha kimegy az intézetből, nincs senkije. Korábban szerelmes volt egy fiatal legénybe, aki a szüleinek nem tetszett, ezért vitték Prágába. Összeházasodnak.
Továbbmennek Mo-ra, ahol Ince ogy-i képviselő lesz. A házasságuk nem valami boldog, Hanna sem a főzésben, sem a varrásban nem olyan ügyes, mint Serena, mindent rosszul csinál, nem kedves. Közben Ince Leónak köszönhetően bekerül egy vállalkozásba, és meggazdagszik. Egyre inkább a pénz érdekli, a vállalkozás érdekében olyan felszólalása van a parlamentben, ami a kormányt támogatja. Közben az is kiderül, hogy a vállalkozás másik tagja Hanna egykori szerelme, aki azért támogatja Incét, hogy így közvetve Hannát segítse. Mikor gazdagabbak lesznek, Hanna már boldogabb.
Egyszer aztán érkezik a városba egy Belle Ange nevű énekesnő, akiről kiderül, hogy ő Fatime. Caesarine és Fatime elmennek Incéékhez, és Fatime „véletlenül” elárulja, hogy Ince régebben pap volt, és Ince keresztelte meg. Ezen Hanna nagyon megrökönyödik, nem akar szóba állni Incével, elküldik szanatóriumba. Ince mindig ír neki levelet, utána megy. Hanna itt azt is mondja, hogy a lelkiismerete tiltakozik egy pap ellen, de azt is, hogy attól fél, elromlik a hírneve. Közben az is kiderül, hogy Hanna leveleket szokott kapni régi szerelmétől.
Ince meglátogatja Fatimét, aki elmondja neki, hogy az egészet azért csinálta, hogy Incét elválassza Hannától, mert annyira szerelmes a férfiba. Végülis Ince is beleszeret Fatimába, aki megkéri őt, hogy nevezze Serenának.
Ince elmegy Hannához, aki most sem akarja viszonozni az érzelmeit, és egyedül megy haza, nem Incével. Ince közben titokban felbontja a levelet, amit Hanna a szerelméhez írt, és abban azt olvassa, hogy az volt szerelmének azt írja, hogy soha többé ne keresse őt, mert ő a férjéé. Ince érzi, hogy ez a büszke nő megalázta őt.
Csupa ellentmondás: mitől olyan magasrendű Hanna? Mit kellett volna tenni Incének, ha a felesége nem áll szóba vele? Különben is, azt láttuk, hogy nem valami jó feleség, elég frigidnek tűnt.
Továbbra is tartja a kapcsolatot Fatimával, aki teljesen magának akarja őt, ezért ír egy levelet Hannának, hogy van a házukban egy rejtekajtó, amin keresztül Hanna meglesheti őket, így akarja elszakítani Incét Hannától. Hanna el is megy, de pont akkor ront ki a rejtekajtóból, amikor nem Hanna és Ince, hanem Caesarine és a férje enyelegnek a szobában. Hanna feldúltan távozik.
Ezután Hanna Erdélybe megy, hogy áttérjen a református vallásra, hogy ilyen módon elválhasson a férjétől. Közben Ince találkozni akar Fatimával, és, mivel azt hallja, hogy a cirkuszban van, elmegy utána. Itt egy indiánszerű lóidomító lép fel, akiben felismeri Gideont, Fatimáék őt mentek megnézni, Gideon és F az előadás után úgy ülnek be a hintóba, mintha szerelmesek lennének. Ince párbajra hívja G-t, aki elutasítja őt levélben, azzal, hogy egy ilyen nő miatt nem érdemes. Közben Leó megmutatja Incének, hogy milyen sokat süllyedt morálisan, és azt javasolja, hogy menjen el egy tengerjáró hajóra, ott majd rendbejön. Ince beleegyezik, és már indulni is akar, de közben mégis úgy dönt, hogy elmegy elbúcsúzni Fatimától. Ott azonban Gideonnal találja őket, párbajozni akar G-nal, aki újra visszautasítja. Erre Incet megüti, Fatima pedig ráugrik G-ra, és megcsókolja ott, ahol megsérült. Erre Ince éktelen dühbe gurul, tombol, tör-zúz, addig, hogy kényszerzubbonbya rakják. A diliházban már teljesen megőrül, arról fantáziál, hogy Serena ott van mellette, végül meghal.
Szegény gazdagok
Lapussa Demeter a rigolyáitól szenved az egész családja. Fia, János egy nap feldúltan érkezik haza, mert megharagudott Hátszegi Lénárdra, és párbajra akarja hívni. Másnapra azonban jóbarátokká válnak, Hátszegi leánykérőbe jön Lapussáékhoz. Először azt hiszik, hogy (özvegy) Lángainét, Matildot akarja megkérni, de aztán kiderül, hogy Henriettet. Megbízzák az ügyvédjüket, Sipos fiskálist, hogy nézzen utána Hátszeginek.
Közben Henriette megbetegszik, az orvos elmondja, hogy rézmérgezést kapott. Henrette, amikor betegen fekszik, megkéri az öreg Margarit, akinek az a munkája a családnál, hogy hogy fel szokott olvasni Demeternek, hogy adjon át egy iratköteget az öccsének, Kálmánnak, ő majd tudni fogja, mit csináljon vele. Margari azonban elolvassa a leveleket, és átadja azokat Demeternek, cserébe azt kéri, hogy D intézze el, hogy Há jegyzője lehessen, így lenne egy rendes állássa, D ezt meg is ígéri, a fizetést pedig maga D fogja adni. Kiderül, hogy a szövegek latin leckékként kezdődnek, és lat nyű szerelmes levelekként folytatódnak: He Vámhidi Szilárddal, Sipos unokaöccsével levelezett, vele tervelte ki a közös öngyilkosságot. Latinul látszólag azért tanult meg, hogy Kálmánnak segítsen a latin tanulásában, valójában azonban azért, hogy a fiúval levelezhessen, hiszen a családban senki nem ismeri a latint. Közben Sipos utánanézett Há-nek: pénzügyekben feddhetetlen, de indulatos kalandor, és vannak üres foltok az életében, amikor nem lehet tudni, hol van, mit csinál. Nem akarják hozzáadni He-t, de miután szerelmi viszonyára fény derül, már nincs más megoldás.
Sipos beszél Szilárddal, mindent elkövet, hogy lebeszélje a szerelemről. Szilárd elmondja, hogy van egy titkos jelszó, amit csak ketten tudnak He-tel. Amíg azt a szót He ki nem mondja, tudni fogja, hogy a lány szereti, bmi történjék is közben. He közben igent mond a lánykérésre, a szót is odaírja, Szilárd elájul, amikor meglátja.
He és Há elindulnak a birtokra. Útközben megállnak Satrakovics Gerzsonnál, aki vadászkalandjai során elvesztette egyik szemét, néhány ujját + sánta is. He itt hall először FN-ról: S egy vadászfogadás alkalmával 1000 aranyat nyert Há-től, amit aztán FN elrabolt tőle. Aztán Kengyelessyéknél pihennek meg. Reggelre Lénárd elnyeri a gróftól a kastélyát, He ezen elborzad. Aztán továbbmennek, sűrű jégeső támad, megállnak egy csárdában. Itt van egy parasztember, Ripa, aki a börtönből jött ki. Elmeséli, hogyan akasztották fel egy fiatal társát, aki magára vállalta más emberek bűneit (mivel azoknak családjuk volt). Nagy daloló volt, szerzett a börtönben egy dalt, amit Ripa előad Há-nek. Há-ről ekkor derül ki, hogy nagyszerűen tud hegedülni, eljátssza a dalt. He-nek ekkor nmár-már megtetszik a ffi.
Közben az író bemutatja Onucot és Anicát, egy elrejtett erdei malomba mennek, ahonnan le lehet jutni a föld alá a pénzhamisító műhelybe. He találkozik a helybeli pópával, Rubán Tódorral, aki elmondja neki, hogy Há fukar ember: nem akar adni pénzt az egyháznak és a népnek. He erre megkéri Há-t, hogy engedje meg, hogy a pópa legyen, aki tanítja neki a román nyelvet (hogy így pénzt adhasson neki). He lesz a környék jótevője. He egy nap hazafelé tart az erdőben, amikor a lova megcsúszik, és majdnem a szakadékba zuhannak, de Juon Táré kiszabadítja őket. Rubán Tódor mesél He-nek Tódorról és a feleségéről, Marióráról. Juonról azt mesélik, ért az állatok nyelvén, mert felnevelt egy medvét, akinek elpusztult az anyja.
Közben kiderül, hogy Szilárd Hídvár közelében lakik. He ennek nagyon örül, azt hiszi, őmiatta ment oda. Az egyik földesúr estélyt rendez, ahová Há-ék is hivatalosak. He biztos benne, hogy ott lesz Szilárd is. Postán kap egy ékszert, azt hiszi, Szilárdtól. A bálon kiderül, hogy FN rabolta az el vkitől. Botrány támad, a kínos helyzetből Há menti ki He-t, aki emiatt lassan kezdi elhinni, hogy az nem is olyan rossz ember.
A pópa hírt hoz, hogy FN mérget rendelt egy javasasszonynál, hogy megölje Juon medvéjét, és elcsábítsa Mariórát. He elmegy Anicához, hogy és elmondja neki a hírt. Közben Há és társai vadászni mennek, Há megsérül, mert találkozott egy medvével. Ekkor jön Anica, és elmeséli: FN Marióránál járt, összeverekedett Juonnal.
Közben Demeter haldoklik, legalábbis ő ezt képzeli magáról, mindenféle hóborttal gyötri a környezetét. Lángainé állandóan ott van az ágyánál, D azt hiszi, azért, hogy megjátssza, mennyire szereti, és így részesüljön az örökségből. L könyörög D-nek, hogy legyen tekintettel He-re és Kálmánra, és ne tagadja ki őket az örökségből. D azonban mindkettőjüket ki akarja tagadni. L ekkor elmondja: nem azért volt mindig D mellett, hogy ápolja, hanem hogy minden cselekedetét feljegyezze, és halála után pert indítson a végrendelet ellen azzal az indokkal, hogy D nem vol épelméjű.
Közben Kengyelesiné találkozik Szilárddal. Elmondja, hogy He-t ki akarják tagadni a vagyonból, pedig Há csak a pénze miatt vette el. Kálmánnak nyoma veszett, de bizonyos, hogy Szilárdot fel fogja keresni, mert őt nagyon szerette.
FN az esküvőjét tartja a barlangban Anicával, A azonban elárulja, és nyakára hozza a katonákat. FN ekkor felrúg egy pálinkáshordót, a tűzvészben elmenekül. Anica arca megég, Juon megvakul.
Kálmánról kiderül, hogy egy váétót hamisított He nevére 40000 forintról. Há nem akarja kifizetni a pénzt. Közben Há irigykedik Szilárdra, mert azt hiszi, Kengyelesiné szerelmes belé, ezért hiúságból ő is udvarolni kezd az asszonynak. K erre azt mondja neki, azért jár össze Szilárddal, mert a fiú megígérte, hogy kifizeti neki a 40000 forintos kártyaadósságát, amit a férje előtt is titkol. Há erre ad neki egy váltót a saját nevére. Másnap kiderül, hogy valójában He váltóját vette meg. He elindul, hogy bemutassa a váltót vmelyik városban, Satrakovics kíséri. Az úton azonban mind a négy ló lesántul, ők ezért elmennek a csárdába, ahol He-ék már jártak egyszer. Itt Satrakovics elelszik a bortól (altatót kevertek bele), FN pedig elveszi a váltót He-től, aki lekapja róla az álarcot.
Szilárd közben találkozik egy színtársulattal, akinek az fiatal igazgatóját Babérossy Leándernek hívják, akiről kiderül, hogy ő valójában Kálmán. K igazából csak 40 ft-ról írt alá váltót, azt is a Margari rábeszélésére, akit viszont János biztatott (valahogy ki akarja túrni a többi rokont az örökségből). Szilárd bepereli őket, Margarit elviszi a bíró.
Satrakovics nem érti, mi történt, hogyan aludhatott el, hová lett He. Megtudja, hogy He-t Há vitte magával.
Mire megvénülünk
A történet elején Áronffy Dezső mesél arról, hogy a családjában nagy volt az összetartás, de az apja mindig nagyon komor volt, és ennek nem tudták az okát. Bátyját, Lorándot nagyon szerette. Egyszercsak kiderült, hogy az apja meghalt. Nagy a titkolózás körötte, nem engedik neki, hogy megnézze az apja arcát, nem érti, miért. Egy cseléd azt mondja, azért, mert az apjának nincs feje. A holttestet éjszaka, titokban viszik el a családi kriptába. Itt a nagyanyja elmondja, hogy az apja öngyilkos lett. Ez családi átok, minden férfi megöli magát.
Aztán Dezsőt és Lorándot Pzsonyba küldik, onnan meg egy gyerek cseregyerekként megy majd helyettük az anyjukhoz, hogy tanulják a nyelvet. Dezső Fromm pékmesterhez kerül, Loránd pedig az akkor még gazdagnak és boldognak tűnő udvari tanácsoshoz, Bálnokházyhoz. Fromméknál a pék fiatal fia, Henrik lesz Dezső szobatársa. Megismerkedik Fannyval is, aki majd helyette megy a szüleihez, és aki rögötn kinyilvánítja a Dezső iránti rokonszenvét. Dezsőnek ez nem tetszik, de később, amikor látja, hogy az anyja mennyire jól kijön a lánnyal, ő is megszereti (és a regény végén feleségül veszi). Ekkor azonban még Melanie, Bálnokházy lánya tetszik neki. Loránd Bálnokházynénak udvarol. Ekkor jelenik meg a regényben a link Gyáli Pepi, aki Loránddal barátkozik.
Loránd egy papírt visz Dezsőhöz, hogy másolja le, ez az országgyűlési tudósítás. A dologra fény derül, az iskolában kérdőre vonják Dezsőt, de ő nem árulja el a bátyját. Loránd azonban másként bukik le, Pepi szolgáltat bizonyítékot a hatóságnak arra, hogy Loránd benne volt az ügyben. Bálnokváryné levélben figyelmezteti Lorándot, hogy meneküljön. Loránd azonban még előbb kihiívja az áruló Pepit egy párbajra, ő az amerikai párbajt javasolja, tíz év haladékkal. Dezsőt kérik meg, hogy húzza ki a nevet, de nem mondják meg neki, hogy mire kell a név, azt hazudják, hogy az esti tánchoz sorsolnak párokat. Dezső Loránd nevét húzza ki. Ezt követően azt kérik tőle, hogy dobja a cédulákat a tűzbe. Ő azonban nem ezeket a cédulákat dobja be a túzbe, hanem egy másikat, ezeket pedig elteszi. Ezt követően Loránd megszökik Bálnokházynéval, és amint Bálnokházy Dezsőnek elmondja, a pénzt is magával viszi (ez utóbbi nem igaz). Dezső bátyja után megy, és elmondja neki, hogy nem menjen a nővel, mert oda lesz a becsülete. Loránd igazat ad testvérének, és a nő nélkül megy tovább, Bálnokházyné egy színésszel szökik tovább. Loránd megkéri öccsét, hogy tíz évig ne árulja el a szüleinek, hol van (akkor lesz öngyilkos).
Loránd távoli rokonához, Topándy Samuhoz megy vidékre, de kilétét nem árulja el neki, Tátray Bálint álnéven lesz nála a gazdaság vezetője. Samuék házától nem messze van egy zsomikos, mocsárral körbevett dombocska, abban rejtegetik kincsüket a környékbeli zsványok. Gyalog megy, és útközben találkozik Cipérábval, a kis cigánylány, akit Samu szép ruhában járat, mintha a lány a ház úrnője lenne. Cipra hazafelé tart a kocsival, és közben megtámadja őt egy zsivány cigány, akit Loránd kerget el, és akiről utólag kiderül, hogy Cipra apja (Kandúr). Topándy Samu nagy istentagadó hírében áll, és haragban van szomszédjával, Sárvölgyivel, aki viszont nagy ájtatoskodó. Samu mesél Lorándnak a szomszédról, amiből kiderül, hogy Sárvölgyi egykor Lorándék apjával vívott amerikai párbajt (16 évre), azért halt meg az apjuk.
Megérkezik a házhoz Melanie, Bálnokházyék lánya, mert szülei tönkrementek. Loránd beleszeret, Cipra pedig közben őbelé szerelmes.
Közben letelik a tíz év. Egyszercsak megjelenik Bálnokházyné, akinek valami üzleti ügye van Sárvölgyivel, és leleplezi Lorándot. Beállít Pepi is, aki Melanie vőlegénye, és jelzéseket tesz Lorándnak a tíz év leteltére. Melanie közben átmegy anyjával Sárvölgyihez. Pepi és Loránd megbeszélik, hogy bulit rendeznek Szolnokon, és mindketten tudják, hogy itt lesz öngyilkos Loránd, Pepi számára ez ünnep. Ide érkezik Dezső is, és a szülők is, hiszen modt járt le a tíz év. A buliban azonban Dezső leleplezi Pepit: tíz évvel ezelőtt Pepi is Loránd nevét írta fel a cetlire, Dezső eltette a papírt, el is hozta magával bizonyítékként.
Melanie esküvője Pepivel meghiúsul: Pepiért jönnek a hivatalos emberek, és elviszik, mert nagy adósságai, sikkasztásai vannak. Melanie erre az anyja ötletére Sárvölgyivel házasodik össze. Loránd megkéri Samutól Cipra kezét.
Samuban felmerül a gyanú: Sárvölgyi összejátszik a cigány zsiványokkal, akik a környéken garázdálkodnak. Így is van, Sárvölgyi megbeszéli Kandúrra, Cipra apjával, hogy az embereivel támadja meg a házat. Samunak volt egy végrendelete, amiben Melanie-re hagyta a pénzét, de most, hogy az elpártolt tőle, készített egy másikat. Ezt kellene ellopnia Kandúrnak, és megölni Samut, így Melanie-re, Sárvölgyi feleségére szállna a pénz. Meg is
Utolsó kommentek