Racine drámájának a cselekménye a trójai háború után játszódik. Pyrrhus, Akhilleusz fia rabnőjévé tette és a saját királyságába vitte Andromakhét, Hektor özvegyét, és bele is szeretett. Pedig neki már van jegyese, aki rajong érte: Hermione, Meneloasz és Helené lánya. Orestés, Agamemnón fia a hazája, Graecia küldötteként érkezik Pyrrhus királyságába, ahol régi barátjával, Pyladessel találkozik össze.
Orestes ezután Pyrrhushoz megy, hogy a hazája kérését közvetítse neki. A görögök úgy vélik, Pyrrhusnak nem lenne szabad Astyanaxot, Hektor kisfiát nevelnie, hiszen Hektor Görögország ellensége volt, ezért Pyrrhus kígyót melenget a keblén. Pyrrhus ellenkezik Orestéssel: a háborúnak vége, Tórjából csak felperzselt romok maradtak, úgyhogy nincsenek már ellenségek, és különben is, a többi görög harcos is vitt haza foglyokat, és Pyrrhus sem szólt bele, hogy ők mit tesznek a saját rabjaikkal. Pyrrhus ezután beszél Andromakhéval. Elmondja, hogy a görögök a fia vesztét akarják, ám ő megvédi a gyereket, csak Andromakhé ne lenne olyan hideg iránta. Az asszony szíve azonban nem lágyul meg, hiszen Pyrrhus apja ölte meg szeretett férjét.
Hermione a nevelőnőjével beszélget. Iszonyú haragot érez Pyrrhus és Andromakhé iránt, szeretné, ha a görögök elragadnák Hektor özvegyét. A nevelő szerint azonban Andromakhé ártatlan, nem tehet róla, hogy Pyrrhus annyira vágyakozik iránta. Orestes találkozik Hermionéval, szerelmet vall neki. Hermione Orestessel üzen Pyrrhusnak: döntse el végre, kit akar, őt vagy Andromakhét, aztán valamelyiküket bocsássa el. Ha Pyrrhus nem őt választja, akkor elfogadja Orestes ajánlatát, és vele megy. Pyrrhus azonban közben azt döntést hozta, hogy elveszi Hermionét. Phoenix, a nevelője helyesli az elhatározást, de a beszélgetésükből kiderül, hogy Pyrrhus valójában Andomakhén akar bosszút állni azzal, hogy nem védelmezi tovább a fiát.
Orestes igencsak csalódott, azon gondolkodik, hogy Pylades segítségével megszökteti Hermionét, aki furcsállja, hogy Pyrrhus hirtelen meggondolta magát. Andromakhé könyörög Hermionénak, hogy segítsen a gyerekén, Hermione hezitál. Pyrrhus közli Andromakhéval, hogy kiadja a gyereket a görögöknek, mivel az asszony annyira gyűlöli őt. Ám felajánlja a lehetőséget: ha Andromakhé hozzámegy, megmenti a gyereket. Kephisis, Andromakhé bizalmasa amellett érvel, hogy fogadja el az ajánlatot. Az asszony először úgy érzi, inkább a halált választja, majd meggondolja magát: szereti annyira a fiát, hogy Pyrrhus felesége legyen, ám aztán ebben is elbizonytalanodik.
Andromakhé Hektor sírjához megy, hogy az ő szellemétől kérjen tanácsot. A szellem helyesli a nászt, az asszony tehát eldönti, hogy a fia érdekében hozzámegy Pyrrhushoz, de rögtön utána öngyilkos lesz. Hermione arra kéri Orestest, hogy ölje meg Pyrrhust. Orestes ellenkezik, de Hermionenek sikerül rábeszélni. Végül nem Orestes végez a királlyal. Amikor Orestes visszatér, beszámol az eseményekről: Pyrrhus az oltárhoz vezette a nőt, és megfogadta, hogy jó apja lesz a gyerekének. A görögök erre rárontottak, és megölték. Hermione ekkor Orestesre támad, amiért hagyta meghalni a szerelmét. Orestes elborzad: hát nem ő kérte erre? Hermione erre azzal válaszol, hogy ezt csak szavakban tette, az igazi vágya nem ez volt, Orestesnek értenie kellett volna, mire gondol. A következő tragédiáról Pylades számol be Orestesnek: Hermione Pyrrhus teteméhez rohant, és látva halott szerelmét tőr döfött saját szívébe. Orestes elborzad, az eget átkozza, majd ájultan esik össze. Elhagyják a birodalmat.
Értékelés
Valóságos szerelmi láncolat bontakozik ki a drámában: Orestes szerelmes Hermionéba, Hermione Pyrrhusba, Pyrrhus Andromakhéba, Andromakhé a halott férjébe. Egyik szerelem sem viszonzott, viszont mindegyik halálos. A végzet teljes erejével sújt le a lélekre, nincs kegyelem. A szenvedélyek monumentálisak. Mindenki folyamatosan hezitál és a másikra vár, mígnem mindenki összeomlik. Hatásos darab, jól meg an írva, nem véletlenül lett olyan nagy siker a korban.
Utolsó kommentek