HTML

Az olvasás kalandja

A blog személyes olvasmányaimról szól, egyfajta kalandozás a bölcselet, irodalom és a képregény világába

Utolsó kommentek

Címkék

1001 éj (1) Adorno (1) Ady Endre (7) Ágoston (2) Aiszkhülosz (2) angol irodalom (19) Apuleius (1) Arany János (1) Arisztotelész (7) Aronson (1) Asimov (1) Asturias (1) Austen (1) Auster (1) Babits (1) Bahtyin (2) Balzac (1) Barrow (1) Bataille (1) Baudelaire (7) Berzsenyi (1) Boileau (2) Borges (2) Brontë (1) Bulgakov (1) Burke (1) Butor (1) Byron (1) Calvino (3) Camões (1) Cassirer (1) Cholnoky (1) Cixin Liu (1) Clavell (1) Corneille (1) Cortázar (1) Dante (1) Darvasi László (4) Davies (1) Defoe (2) Derrida (1) Déscartes (1) de Man (4) Dickens (1) Diderot (1) Donne (1) Dosztojevszkij (1) Dumas (1) Eco (8) Eliot T. S. (2) Eötvös József (4) Erdélyi János (2) erőszak (1) Esterházy (1) Faulkner (1) fenséges (3) film (3) Flaubert (2) francia irodalom (27) Freud (5) Fried (1) Gadamer (3) Galland (1) García Márquez (1) Gautier (1) Gide (1) Gogol (1) Golding (1) Gozsdu (1) Greene Brian (1) Green Julien (1) Gribbin (2) groteszk (1) Gyulai Pál (1) Habermas (2) halál (2) Hardy (1) Hawking (1) Hawthorne (1) Hegel (1) Heidegger (6) Hemingway (1) Hobbes (1) Hoffmann (1) Horváth János (4) Hugo (5) Huizinga (1) Huysmans (1) idő(beliség) (4) Immanuel Kant (5) Jauss (1) Jókai Mór (34) Joyce (1) Justh Zsigmond (1) Kaku (2) Kemény Zsigmond (2) képregény (6) Kölcsey (1) kortárs (16) Kosztolányi Dezső (5) középkor (7) Kulcsár Szabó (3) Lem (1) Lovik (1) Lukács György (1) Madách (1) Mailer (1) Mallarmé (1) Márai (1) Margócsy (1) Márton László (2) marxizmus (1) Maupassant (1) Mérimée (1) Mikszáth Kálmán (2) Milton (1) modernség (9) Montesquieu (1) Moravia (1) Móricz (1) Musil (1) Musset (1) nacionalizmus (1) Nádas (3) Németh G. Béla (1) Nietzsche (2) Ókori irodalom (5) oktatás (2) olvasás (2) Ottlik (1) Pap Károly (1) Péterfy Jenő (5) Petőfi (1) Platón (1) Poe (1) Proust (2) Racine (1) realizmus (2) regény (2) Rilke (1) Robbe-Grillet (3) Rorty (1) rossz költő (2) Rousseau (1) Rowling (1) Schlegel (1) Styron (1) Sue (1) Szabó Lőrinc (1) Szegedy-Maszák (3) Szent Tamás (2) szépség (7) szimbolizmus (3) szociálpszichológia (1) Szophoklész (1) Tasso (1) Térey (1) Thackeray (1) Tömörkény (1) undefined (1) Univerzum (4) Verne (1) Wells H. G. (1) Woolf (1) Wordsworth (1) XIX. századi magyar irodalom (5) Zimbardo (1) Žmegač (1) Zola (1) Zrínyi Miklós (1) Címkefelhő

dp825429.jpg

 

Bahtyin két ókori regénytípust ír le érdekes elemzésében, bár más regénytípusokat is említ, pl. az utazóregényt és az életrajzi regényt. A típusokat leginkább a kronotoposz, vagyis a tér és idő együttes elrendeződésének módja alapján veszi szemügyre, bár más szempontokról is ír, pl. az embertípusról, a társadalomábrázolásról. Nagyon érdekes tanulmány, röviden összefoglalom a főbb gondolatait. (A tér is az idő a regényben, In.: Uő, A szó esztétikája, Gondolat, Bp., 1976. 257-302.)

 

 A próbatételes kalandregény

 

  A kalandidő jellegzetes szerveződése már az ókorban kialakult, és a későbbiek során sem sokat változott. Az alapstruktúra mindig ugyanaz: a regény elején két kivételesen szép és erényes, házasulandó ifjú találkozik egymással, akiket aztán a kalandok hosszú sora szakít el egymástól, de végül beteljesedik a szerelmük.

   E regénytípus tere nagyon tágas, általában több különböző földrészen játszódik. A viszontagságok során megismerkedünk az adott területek élővilágával, szokásaival, a szereplők pedig időnként hosszú, retorikailag alaposan megszerkesztett szónoklatokat adnak elő. Ez a regénytípus emiatt enciklopédikus teljességre törekszik, olyan elemeket egyesít, amelyek mind megvoltak már előtte az ógörög irodalomban: a szerelemi motívum a lírában, a kalandok az eposzokban és tragédiákban, a szónoklatok a retorikai művekben.

  A regény kezdő-és végpontján (a szerelem fellobbanása és beteljesedése) a biografikus idő eseményei állnak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. A köztük lévő űrben sorakoznak fel a kalandok, amelyek nem részei ennek a biografikus időnek, a hősök egymás iránt érzett szenvedélye változatlan marad. Ők maguk nem változnak, nem öregszenek, és a körülöttük lévő világ is teljesen statikus, nincs alávetve a történelemnek – az idő nem hagy semmilyen nyomot semmin ebben a regénytípusban.

   A kalandidő az egyes kalandok szelvényeiből áll, amelyek azonban nem egyesülnek reális, kauzális vagy teleologikus időbeli sorrá, a számuk és sorrendjük tetszés szerint változtatható, nincsenek okozati kapcsolatban egymással, pusztán a véletlen egybeesések irányítják az eseményeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem a szereplők irányítják az életüket, a dolgok csak megtörténnek velük, a véletlenszerűen egybeeső történésekben a sors irracionális hatalma érződik. Ez az oka annak, hogy a megérzések, jóslatok, hagyományok olyan nagy szerepet kapnak, hiszen a sors által irányított idő csak ilyen módon fürkészhető ki.

   Ehhez a sajátos időbeliséghez absztrakt térbeli extenzitás társul. Hogy a kalandok kibontakozhassanak, tágas tér szükséges, ám az egyes helyeknek nincs jellegzetes identitásuk, az adott kaland játszódhatna egészen máshol is. Az idegen tartomány politikai-erkölcsi berendezkedése nem vesz részt a kaland kialakításában, a földrajzi-politikai entitások konkretizálása korlátozná a kalandok megformálásának szabadságát. Ezek a távoli tartományok mindig idegen világok, de absztrakt módon: nem hangsúlyozódik a sajáttól, az otthontól, az ismerőstől való radikális különbségük, inkább csak a kuriózumokkal teli ismeretlenségük tűnik fel.

   Ami a regénytípus emberképét illeti, a szereplők időben állandóak és passzívak, egyetlen jellemzőjük a térbeli mozgás. Teljességgel privát ember, nincs politikai-szociológiai meghatározottsága, küldetése, célja, nincs mélysége. Az egyetlen hangsúlyos elem az önmagával való azonossága: a hősök a próbatételek során a hűségüket, bátorságukat, erényességüket bizonyítják.

   A regény hatalmas heterogén anyagot egyesít, de ennek az az ára, hogy a kronotoposza teljesen sematikus és absztrakt, semmi nem változik benne, minden kész és végérvényes már az elején. A regénytípus tovább élt a középkorban is, majd a barokk időkben születtek a görög daraboknál sokszorta hosszabb kötetek.

 

 A hétköznapi kalandregény

 

  Itt is kalandidőről beszélünk, de az egészen másként szerveződik meg. A típus két tiszta példája Petronius Satiryconja és Apuleius Az aranyszamara, Bahtyin főleg ez utóbbit hozza fel példának a típus bemutatásakor.

   A regény az átváltozás motívumára épül. Az átváltozás alaptéma a mítoszokban. Hésziodosznál a metamorfózis az egész világ működését átfogja, hiszen a világ egyes korszakai átváltozások formájában jelennek meg, de a természet is metamorfózisok sorából áll (évszakok). Ovidiusnál az átváltozások már egyediek, izoláltak, kuriózumszerűek.

   Apuleius regényében az átváltozás a privát ember egzisztenciájához kapcsolódik, őt juttatja el egy létállapotból egy másikba (Lucius a regény elején bohém ember, a végén bölcs). A kalandidő itt is kívül esik a hétköznapokon, de hatással van a főhős életére. Az eseményeket itt is a véletlen egybeesések szervezik, de a sors itt mégis a főhősből indul ki. Lucius nem aktívan idézi elő az események menetét, de mégis az ő eltévelyedése az oka a szamárrá való átváltozásnak, és a kalandok az ő lelki átalakulásához vezetnek. A vétség a jellemből indul ki, a kalandok sora a vezeklés, amely megtisztítja az embert.

   Az ember, akárcsak az előző regénytípusban, itt is privát ember: a világhoz külsődlegesen kapcsolódik, sorsuk nem határozza meg egymást. A tér itt már nem idegen: a hős a szülőföldön kalandozik, és az emberek mindennapi életébe pillant bele, a szamárkülső ehhez ideális, hiszen senki nem titkolózik előtte. A későbbi regényirodalomban (a pikareszkben és részben aralista művekben) megmarad a megfigyelőnek ez a funkciója, de ott a szolga, prostituált, kalandor tölti be ezt a szerepet.

  A kalandidő nem egységes és lezárt, az események különálló időszelvényekben artikulálódnak, nincs közöttük igazi összefüggés. A társadalom statikus, mozdulatlan, de legalább a maga változatosságában jelenik meg.

Címkék: regény Apuleius Ókori irodalom Bahtyin

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása