HTML

Az olvasás kalandja

A blog személyes olvasmányaimról szól, egyfajta kalandozás a bölcselet, irodalom és a képregény világába

Utolsó kommentek

Címkék

1001 éj (1) Adorno (1) Ady Endre (7) Ágoston (2) Aiszkhülosz (2) angol irodalom (19) Apuleius (1) Arany János (1) Arisztotelész (7) Aronson (1) Asimov (1) Asturias (1) Austen (1) Auster (1) Babits (1) Bahtyin (2) Balzac (1) Barrow (1) Bataille (1) Baudelaire (7) Berzsenyi (1) Boileau (2) Borges (2) Brontë (1) Bulgakov (1) Burke (1) Butor (1) Byron (1) Calvino (3) Camões (1) Cassirer (1) Cholnoky (1) Cixin Liu (1) Clavell (1) Corneille (1) Cortázar (1) Dante (1) Darvasi László (4) Davies (1) Defoe (2) Derrida (1) Déscartes (1) de Man (4) Dickens (1) Diderot (1) Donne (1) Dosztojevszkij (1) Dumas (1) Eco (8) Eliot T. S. (2) Eötvös József (4) Erdélyi János (2) erőszak (1) Esterházy (1) Faulkner (1) fenséges (3) film (3) Flaubert (2) francia irodalom (27) Freud (5) Fried (1) Gadamer (3) Galland (1) García Márquez (1) Gautier (1) Gide (1) Gogol (1) Golding (1) Gozsdu (1) Greene Brian (1) Green Julien (1) Gribbin (2) groteszk (1) Gyulai Pál (1) Habermas (2) halál (2) Hardy (1) Hawking (1) Hawthorne (1) Hegel (1) Heidegger (6) Hemingway (1) Hobbes (1) Hoffmann (1) Horváth János (4) Hugo (5) Huizinga (1) Huysmans (1) idő(beliség) (4) Immanuel Kant (5) Jauss (1) Jókai Mór (34) Joyce (1) Justh Zsigmond (1) Kaku (2) Kemény Zsigmond (2) képregény (6) Kölcsey (1) kortárs (16) Kosztolányi Dezső (5) középkor (7) Kulcsár Szabó (3) Lem (1) Lovik (1) Lukács György (1) Madách (1) Mailer (1) Mallarmé (1) Márai (1) Margócsy (1) Márton László (2) marxizmus (1) Maupassant (1) Mérimée (1) Mikszáth Kálmán (2) Milton (1) modernség (9) Montesquieu (1) Moravia (1) Móricz (1) Musil (1) Musset (1) nacionalizmus (1) Nádas (3) Németh G. Béla (1) Nietzsche (2) Ókori irodalom (5) oktatás (2) olvasás (2) Ottlik (1) Pap Károly (1) Péterfy Jenő (5) Petőfi (1) Platón (1) Poe (1) Proust (2) Racine (1) realizmus (2) regény (2) Rilke (1) Robbe-Grillet (3) Rorty (1) rossz költő (2) Rousseau (1) Rowling (1) Schlegel (1) Styron (1) Sue (1) Szabó Lőrinc (1) Szegedy-Maszák (3) Szent Tamás (2) szépség (7) szimbolizmus (3) szociálpszichológia (1) Szophoklész (1) Tasso (1) Térey (1) Thackeray (1) Tömörkény (1) undefined (1) Univerzum (4) Verne (1) Wells H. G. (1) Woolf (1) Wordsworth (1) XIX. századi magyar irodalom (5) Zimbardo (1) Žmegač (1) Zola (1) Zrínyi Miklós (1) Címkefelhő

Folytatása a Mikszáth Kálmán c. poszt függelékének

0011v.jpg

SZENT PÉTER ESERNYŐJE

Első rész: A legenda

Meghal a tanítóné, egy kislány meg egy lúd marad utána. A lány neve Veronika. A gyereket elviszik Glogovára a bátyjához, Bélyi Jánoshoz, a szegény paphoz. Amikor leteszik a kosarat a csecsemővel, a pap elmond egy imát Jézushoz. Amikor visszamegy Veronikához, ott van egy titokzatos esernyő, közben ugyanis eleredt az eső. Kvapka Pál, a harangozó egy idős zsidóforma embert látott arra járni, aki pont olyan volt, mint Sent Péter a képeken.

A csodának leterjed a híre. Az emberek tisztelni kezdik az ereklyét, és a papnak is igyekeznek a kedvében járni. János úgy gondolja, mindez az ő imájának lehet a következménye.

   A Bjela-Voda vizébe belefullad Gongoly Mihályné, a helyi nábob felesége. Nagy temetést rendeznek, és mivel esik, a papnál ott van az esernyő is. Másnap meghal Srankó János is, aki nagyon nézegette Gongolynét. Srankóné ugyanolyan nagy temetést akar, mint Gongolynéé, és ott kell, hogy legyen „az a piros” is, vagyis az esernyő, még ha nem is esik az eső. A pap nagy nehezen belemegy a dologba. Amikor a koporsót viszik, véletlenül elejtik, és kikel belőle a halott. Újabb csoda: az esernyő feltámasztotta Srankót. Messze földön híre terjed a szent tárgynak.



Második rész: A Gregoricsok


Gregorics Pál vörös hajú emberke Besztercebányán. Nagyon vágyik rá, hogy az emberek szeressék, mindent meg is tesz érte, de a rossz nyelvek mindig kikezdik. Két féltestvére irigykedik rá, amiért az anyjától (aki nem volt közös), nagy vagyon örökölt. Nőt sem talál magának, sem a fiatal, sem az idősebb korosztályból. Végül a szakácsnéjától, Wibra Annától születik egy fia, Wibra György.

Amikor egy alkalommal a gyerek megbetegszik, és ki kell hívni hozzá az orvost, mérgezésre gyanakszanak. Gregorics úgy gondolja, hogy a bátyjai akarták meggyilkolni a fiúcskát, hogy az ne örökölhessen Pali után, emiatt innentől kezdve úgy tesz a nyilvánosság előtt, mintha nem is az ő gyereke lenne Gyuri.

Közben pedig Gregorics apránként eladogatja a vagyontárgyait, és értékpapírokat vesz belőle. Csak az az esernyőjét hurcolja állandóan magával. Egy alkalommal, amikor beleejti a folyóba, nagy pénzt ígér annak, aki kihalássza.

Egyszer aztán ágynak esik Gregorics. Érzi, hogy közeleg a halál. Azt álmodja, hogy lóvá változik, akit a testvérei a vásárba visznek eladni, és a halál alkuszik rá. Sürgönyt küld a fiának, hogy jöjjön haza gyorsan. Ancsura, a szolgáló fel is akarja adni a postán, de az már zárva van, másnap pedig elhalasztja. Gregorics viszont várja a fiát haza. Sztolariknak, a közjegyzőnek lediktálja a végrendeletét. Emellett pedig kőműveseket hívat, hogy falazzanak be egy üstöt a kertje végében található telken álló kis építménybe, amit „Libanonnak” neveznek, de el ne mondják senkinek, hogy mi volt a feladatuk. Ezután meghal Gregorics.

Nyomban megérkeznek a tesók, Boldizsár és Gáspár, tűvé teszik a házat, de nem találnak semmit. Másnap a jegyző felolvassa a végrendeletet. Gregorics kisebb pénzt hagyott azokra a nőkre, akiknek valaha udvarolt, ezzel jól hírbe hozta őket. A testvérek várják, hogy megtudják, mit örököltek ők, ám az irat a nagy vagyonról egyszerűen nem rendelkezik. Nagy a csalódás, döbbenet és a tanácstalanság.

Sokáig nyomoz a két Gregorics, hogy vajon mi lett a pénzzel, míg végre Gáspár ráakad az üst nyomára. Hosszan alkudozik Prepelicza Andrással, a kőművessel, amíg az végre elmondja, hogy az üstöt a Libanon területére falazták be. Rohan ezután Gáspár a jegyzőhöz, hogy megvásárolja a telket a házzal együtt. Ám közben a furfangos kőműves a másik testvért is megkereste a titokkal, hogy tőle is pénzt szerezzen, úgyhogy az is meg akarja venni a házat. Eszeveszett harc kezdődik, folyamatosan egymásra licitálnak, iszonyúan felverik az árat, tizenötezer forintról ötvenre. Ám ekkor az egyiküknek eszébe jut, hogy van még egy harmadik testvér is, Panyókiné, aki egyelőre nem tud a dologról. Leghelyesebb tehát, ha inkább összefognak ketten, hogy ezt a harmadikat kitúrják. Így tehát végül lemennek vissza tizenötezer forintra, és közösen megveszik az ingatlant. Ám az üstben csak rozsdás vasat meg szöget találnak. Panyókiné, aki viszont tudomást szerez a dologról, beperli őket. A per eltart vagy tíz évig, és minden pénzüket felemészti.

 

Harmadik rész: A nyomok

Wibra Gyuri megnőtt, ügyvéd lett belőle. Az örökség legendája nem hagyja nyugodni, állandóan ezen gondolkodik. Annyit sikerül kiderítenie, hogy az apja értékpapírt vett a pénzen. Egyszer aztán a beteg polgármesterhez, Krikovszky Tamáshoz hívják végrendeletet készíteni, aki véletlenül megemlíti neki, hogy Gregorics, amikor kémként tevékenykedett a szabadságharcban, az esernyője tokjába rejtette a titkos iratokat. Az ám, az esernyő! – villan be Gyuri agyába. De hol lehet most?

Egy idős asszony elmondja, hogy az öreg még halálában is szorongatta az esernyőt, úgy kellett kivenni a kezéből, hogy a keresztet beletehessék. Gyuri elmegy a levéltárba, és ott kideríti, hogy az „egyéb,” haszontalan dolgokat a fehér zsidónak, Müncz Jónásnak adták el. Müncz azonban megőrült, és nyoma veszett, a holttestét a folyóból halászták ki. Viszont az özvegye most is ott él Bátaszéken.

Bátaszék nagyon szeretne nagy, jelentős város lenni, azért hívták meg magukhoz Müncznét, „a mi Rozinkat”, mert egy településnek rangot ad, ha van saját zsidója. Gyuri fel is keresi a zsidó asszonyt. Amikor megérkezik a faluba, a vásárban éppen megvadult lovak száguldoznak egy szekérrel, mindent felborítnak. Gyuri találkozik a zsió asszonnyal, felmegy a háza padlásán, végignézi a régi, ócska holmikat, de az esernyő nincs köztük. Rozi mama nem is tud róla semmit, de a fia, Müncz Móric, a hentes, aki éppen egy levágandó tehénre alkuszik a piacon, többet tud mondani. Az apja, amikor megőrült, útnak indult, és magával vitte az esernyőt, és a hírek szerint Glogován egy csecsemő felé helyezte. Nosza, indul Gyuri Glogovára.

A kocsmába éppen ekkor lép be a hadú, hogy kidobolja: elveszett egy fülbevaló zöld ékkővel, a gazdája nagyon keresi. Éppen Gyuri az, aki megtalálja. Elmegy vele a városházára, ahol pont akkor jelenti be a város tulajdonát képező Liskovina erdő csősze, hogy valaki felakasztotta magát az erdőben, most azon vitatkoznak, mit tegyenek a holttesttel. Éppen ott tartózkodik Veronika is meg madame Kriszbay, az új társalkodónő, aki most érkezett Párizsból. Veronika éppen az ő vállát borogatja. Az ő lovaik voltak, akik megvadultak, akkor veszett el a fülbevaló, és akkor sérült meg a madame. Vissza kellene menniük Glogovára, de Vera nem mer ugyanazokkal a lovakkal utazni. Gyuri felajánlja, hogy elviszi őket. Csakhogy akkor már sötétedik, talán vihar is lesz, nem szabad elindulni. Mravucsán, a polgármester invitálja őket, hogy aludjanak nála, ezt el is fogadják.

  

Negyedik rész: A bábaszéki intelligencia

Megvacsoráznak Bábaszéken Mravucsánéknál. Semmiségekről beszélgetnek, későnn a férfiak kártyáznak. Kiderül, hogy az esernyő, amit Gyuri keres, most ott van kiállítva a templomban mint csodatévő ereklye, alatta mondanak egymásnak örök hűséget a házasulók.

Amikor Veronka le akar vetkőzni elalvás előtt a szobájában, meglát egy macskát, és zavarba jön, mert nagyin szégyenlős. Gyuri viszont nem tud elaludni. Mit tegyen? Hogyan szerezze vissza az esernyőt? Amikor végre mégis álomra szenderedik, megjelenik neki Szent Péter, és azt javasolja, hogy vegye el a lányt feleségül, és akkor övé lesz az ernyő is. Ez szöget üt Gyuri fejébe.

 

Ötödik rész: A harmadik ördög

Elindulnak Glogovára. Menet közben Gyuri megpróbálja kipuhatolni, hozzámenne-e a lány, egyelőre bizonytalan a dolog. A kocsi buckára fut, és eltörik. Gyuri elmegy, hogy támasztékot keressen. Hallja, hogy valaki segítségért kiáltozik: a pap az, aki, miközben éppen a húgát várta haza, beleesett egy gödörbe, és nem tud kimászni onnan. Gyuri segít neki. A pap kérdezi, mit kér Gyuri a segítségért cserébe, erre az ügyvéd rámutat a lányra. Úgy tűnik, a pap helyesli az ötletet.

Gyuri ír Sztolariknak, a gyámapjának, a jegyzőnek, hogy jöjjön el, és hozzon magával két gyűrűt. Az meg is érkezik, de rossz hírt hoz: amikor bement az aranyműveshez, a mester elmondta, hogy nemrégen éppen Glogovára készített egy esernyőnyelet. A régi ugyanis teljesen elhasználódott. Gyuri megrémül, rohan az esernyőt megnézni, azon tényleg új nyél van. Adameczné, a szakácsnő elmondja, hogy amikor a nyelet levették, ő parazsat készített belőle, mert babonából azzal akarta meggyógyítani Matykót, az unokáját, aki beteg volt.

Közben viszont Veronka kihallgatta Sztolarik és Gyuri beszélgetését, és rájött, hogy a fiú csak az esernyő miatt akarja feleségül venni, ezért elrohan. Gyuri megkeresi, most már nem is az esernyő a fontos neki, hanem Veronka, itt a vége, fuss el véle.

 

BESZTERCE OSTROMA

 

Első rész: Estella

Pongrácz István középkori várúrnak képzeli magát, lovagi tornákat, várostromokat szervez, ellenfele a játékban Forget őrnagy. Lakomák is vannak, pénzosztás is. Meghívja a környékbeli férfiakat, akiket azonban nem akarnak elengedni az asszonyok, mert nincs nő a nedeci várban. Pongrácz tehát vesz egy nőt a cirkuszban, a nagy mellű, vörös hajú Donna Estellát, aki a játékokban egy személyben játssza a harcos amazon, a várúrnő és a markotányosnő szerepét.

Nem messze élnek tőle Behenczyék, az elszegényedett, lump, valaha nemesi família, az idősebb Pál, a fiatalabb Károly. Amikor megjön az évjáradékuk, egy évben kétszer, dorbézolnak egy-két hétig, aztán éheznek, és különböző fortélyokkal igyekeznek élelemhez jutni. Károly most éppen a család harangját adta el a papnak. Pál megrója ezért, és elkergeti otthonról, mert elkótyavetyéli a családi örökséget, valójában azért, hogy egyedül tegye zsebre a harangért járó pénzt. Így szegődik el Károly Pongrácz grófhoz udvari orvosnak. A beszélgetésből egyébként kiderül, hogy Károly kiskorában váltót hamisított a saját anyja nevével, aki belehalt a szomorúságba.

Pongrácz István megbeszéli egy rokonával, egy másik Pongráczzal, Budetin urával, hogy tartanak közösen egy nagy háborút, nagy a készülődés. Ekkor azonban a gróf kertésze talál egy gyönyörű rózsát a kertben, amit Pongrácz nevében elküld egy környékbeli szép nőnek, Motesiczky Erzsébetnek Bardoncára. Válaszul a nő megküldi a Don Quijote egy példányát. Pongrácz ezt nagy érdeklődéssel olvassa, magára ismer benne, búskomorságba esik, lemondja a harcot.

Ekkor történik, hogy Behenczynek megtetszik Estella, és kikezd vele. Egy lakomán az asztal alatt a nő lábát birizgálja. Pongrácz erre megdühödik, kinyit egy csapóajtót, ami éppen Behenczy széke alatt van, és a börtönbe veti. Estella viszont úgy dönt, kiszabadítja udvarlóját, aztán egy krumpliszsákban kicsempészi a vár területéről. Amikor Pongrácz megtudja, hogy megszöktek, embereket küld utánuk. Kiderül, hogy Besztercén élnek. Pongrácz ekkor levelet küld a városi tanácsnak, hogy szolgáltassák vissza Estellát, különben kő kövön nem marad Besztercén. Ott azonban kinevetik a követeket, Pongrácz ezért megindul a haddal a város ellen.

 

Második rész: Kedélyes atyafiak

Élt Zsolnán egy Trnovszky nevű ember, akinek három gyereke volt. Péter viaszkereskedő lett, Gáspár birkákkal kereskedett, meg is gazdagodtak. A harmadik, György orvosnak ment, ő szegény maradt, és korán meghalt, egy gyönyörű lányt hagyott maga után, Apollóniát. A lány egy rokonhoz, Klivényi Józsefhez került, aki erősen ivott, és Apollónia nyomorban ált nála.

   Egy alkalommal az egyik Trnovszky testvér meglátta a lányt a vásárban, és vett neki mézeskalácsot. Amikor ezt a másik testvér megtudta, rálicitált, így elkezdődött a verseny, hogy ki tud több pénzt adni Apolkának. Ezt a pénzt azonban Klivényi elitta, úgyhogy a polgármester úgy döntött, hogy Apolka egy fél évig az egyik, fél évig a másik Trnovszkynál fog lakni. Közben Gáspár még a nevét is megváltoztatta magyarra, Tarnóczyra, hogy ezzel is idegesítse a tesóját. Gáspár fia, Miloszláv beleszeretett Apolkába. Amikor Péterhez ment Apolka, mert letelt a fél év, és Péterre került a sor, az nem akarta befogadni, mert megtudta, hogy mi van közte meg Miloszláv közt. Erre Apolka visszament Gáspárhoz, de ő sem akarta visszafogadni, így végül Klivényinél kötött ki.

   Egy alkalommal Klivényi megismerkedik az öreg Behenczyvel, és elmennek közösen a cirkuszba, velük tart Miloszláv is. Ugyanis éppen vándorcirkusz tartózkodik a városban Lengeffy Elemér vezetésével. Közben Klivényi feleségét otthon hagyják, mert beteg. Klivényi és Miloszláv majdnem összeverekednek a lányon, amikor érkezik a hír, hogy meghalt Klivényiné. Klivényi hazafelé indul Apolkával, és közben váratlanul megkéri a kezét. A lányt ez olyan traumatikusan érinti, hogy elszalad. A hajdú talál rá ájultan, beviszi Blázyhoz, a polgármesterhez. Elhatározzák, hogy találnak valami gyámot Apolkának, de senki sem akarja befogadni. Ebben a pillanatban érkezik a hír, hogy Pongrácz a városhoz közelít a seregével.

 

Harmadik rész: A túsz

Pongrácz útközben találkozik egy régi barátjával, leülnek iszogatni egy fogadóban, ott ragadnak, Pongrácz sokat iszik, elalszik. Ott van Blázy is, aki Pongrácz lengyelével, Pruzsinszkyvel kiterveli, hogy Estella helyett Apolkát fogják túsznak odaadni. Felkérik a cirkusz társulatát, hogy játsszák el a városvezetőség szerepét. A csere megtörténik, Apolka Pongráczhoz kerül, aki nagyon megszereti, még egy fiatalemberrel is párbajozik, aki engedély nélkül megcsókolta a lányt.

Pongrácz elhatározza, hogy örökbe fogadja Apolkát. Ügyvédet hív az irat elkészítéséhez, és Tarnóczy Emil érkezik. Eredetileg nem őt hívták, de cserélt egy másik ügyvéddel. Emil megkéri Pongrácztól Apolka kezét, mire a gróf a vár börtönébe zárja.

Negyedik rész: Az éj

Az alispán katonákat küld Emil kiszabadítására, de István gróf elűzi őket. Retteg, hogy elveszik tőle Apolkát, lassacskán kezd megőrülni, látomások gyötrik. A budetini katonaparancsnok egy katonát küld Pongráczhoz, Vakarcsot, aki ismeri a rejtekutat, ami a várbörtönbe vezet, így sikerül megszabadítani Emilt.

Közben meghalt Trnovszki Gáspár és Péter is, ez utóbbi Apolkára hagyta a vagyonát, és Blázy lett a lány gyámja. Emillel elhatározzák, hogy kihozzák Apolkát. Emil elmegy Behenczyékhez, és elkéri Estellát. István gróf kénytelen beleegyezni a cserébe, de teljesen le van keseredve. Matyej Györggyel készíttet egy koporsót magának tölgyfából. Lelöveti a kedvenc lovát, Waterloot, aztán lefekszik, és meghal. Itt a vége, fuss el véle!  

  

Címkék: Mikszáth Kálmán

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása