HTML

Az olvasás kalandja

A blog személyes olvasmányaimról szól, egyfajta kalandozás a bölcselet, irodalom és a képregény világába

Utolsó kommentek

Címkék

1001 éj (1) Adorno (1) Ady Endre (7) Ágoston (2) Aiszkhülosz (2) angol irodalom (19) Apuleius (1) Arany János (1) Arisztotelész (7) Aronson (1) Asimov (1) Asturias (1) Austen (1) Auster (1) Babits (1) Bahtyin (2) Balzac (1) Barrow (1) Bataille (1) Baudelaire (7) Berzsenyi (1) Boileau (2) Borges (2) Brontë (1) Bulgakov (1) Burke (1) Butor (1) Byron (1) Calvino (3) Camões (1) Cassirer (1) Cholnoky (1) Cixin Liu (1) Clavell (1) Corneille (1) Cortázar (1) Dante (1) Darvasi László (4) Davies (1) Defoe (2) Derrida (1) Déscartes (1) de Man (4) Dickens (1) Diderot (1) Donne (1) Dosztojevszkij (1) Dumas (1) Eco (8) Eliot T. S. (2) Eötvös József (4) Erdélyi János (2) erőszak (1) Esterházy (1) Faulkner (1) fenséges (3) film (3) Flaubert (2) francia irodalom (27) Freud (5) Fried (1) Gadamer (3) Galland (1) García Márquez (1) Gautier (1) Gide (1) Gogol (1) Golding (1) Gozsdu (1) Greene Brian (1) Green Julien (1) Gribbin (2) groteszk (1) Gyulai Pál (1) Habermas (2) halál (2) Hardy (1) Hawking (1) Hawthorne (1) Hegel (1) Heidegger (6) Hemingway (1) Hobbes (1) Hoffmann (1) Horváth János (4) Hugo (5) Huizinga (1) Huysmans (1) idő(beliség) (4) Immanuel Kant (5) Jauss (1) Jókai Mór (34) Joyce (1) Justh Zsigmond (1) Kaku (2) Kemény Zsigmond (2) képregény (6) Kölcsey (1) kortárs (16) Kosztolányi Dezső (5) középkor (7) Kulcsár Szabó (3) Lem (1) Lovik (1) Lukács György (1) Madách (1) Mailer (1) Mallarmé (1) Márai (1) Margócsy (1) Márton László (2) marxizmus (1) Maupassant (1) Mérimée (1) Mikszáth Kálmán (2) Milton (1) modernség (9) Montesquieu (1) Moravia (1) Móricz (1) Musil (1) Musset (1) nacionalizmus (1) Nádas (3) Németh G. Béla (1) Nietzsche (2) Ókori irodalom (5) oktatás (2) olvasás (2) Ottlik (1) Pap Károly (1) Péterfy Jenő (5) Petőfi (1) Platón (1) Poe (1) Proust (2) Racine (1) realizmus (2) regény (2) Rilke (1) Robbe-Grillet (3) Rorty (1) rossz költő (2) Rousseau (1) Rowling (1) Schlegel (1) Styron (1) Sue (1) Szabó Lőrinc (1) Szegedy-Maszák (3) Szent Tamás (2) szépség (7) szimbolizmus (3) szociálpszichológia (1) Szophoklész (1) Tasso (1) Térey (1) Thackeray (1) Tömörkény (1) undefined (1) Univerzum (4) Verne (1) Wells H. G. (1) Woolf (1) Wordsworth (1) XIX. századi magyar irodalom (5) Zimbardo (1) Žmegač (1) Zola (1) Zrínyi Miklós (1) Címkefelhő

jokai_mor_litografia.jpg

 

Történet

 

  Hétfalu egyetlen hosszú utcáján három lakatlan, romos ház található, amelyek egykori sorsa varázscsomóval van összekötve.

  Az egyikben annak idején Magdolna lakott, a boszorkány, illetve halálmadár, aki megjósolta emberek halálát, és mindenféle más fura dolgokat művelt. 1831 nyarán, a történet idején baljós események zavarták meg a világ folyását, s e jelek mintha az utolsó ítélet közeledést hirdették volna, pl. csillagok hullottak, véres eső esett.

   A másik ház a hóhér lakhelye, ahova most éppen két látogató érkezik. Mekipiros, a ház gondnoka fogadja őket, nagydarab, félelmetes, együgyű ember női ruhában (ám hogy miért van nőnek öltözve, az nem derül ki sem itt, sem később a regényben). A hóhér Zudár Péter megtért, rengeteget imádkozik tizenkét év körüli, gyönyörű kislányának társaságában; mélyen megbánta, hogy azelőtt annyi ember életét oltotta ki, akik közott ártatlanok is akadtak.

   A két hóhérsegéd a padláson lakik. Az egyik, az Iván nevezetű, éppen elhagyja a lakhelyét, és titokban a mester feleségével kezd beszélgetni, a másik inas, Imre pedig kihallgatja őket. Arról sugdolóznak, hogy Ivánék a népet a földesurak ellen lázítják azzal a hazugsággal, hogy az urak meg akarják a szegényeket gyilkolni, megmérgezik a kutakat (a környező helyeken kolerajárvány van). A beszélgetésből fény derül arra is, hogy a másik hóhérlegény (aki hallgatózik) a katonaságtól szökött meg. Az összeesküvőknek az a terve, hogy az üldözőket a szökevény nyomára hozzák, akit majd halálra ítélnek. Amikor majd siralomházba zárják, a nép kimenti, mivel nagyon szereti a legényt. Az apját viszont gyűlölik, így meg fogják támadni a kastélyában. Imre ezt hallva lemászik a padlásról, és kereket old.

     Az a ház, ami most a falu közepén áll elhagyatottan, egykor Hétfalusy Benjáminé, a lelketlen uraságé volt. Most ott látjuk őt, ahogy a háza előtt ül, és kesereg. Hétfalusy Benő lányának, Zihanyinénak két gyereke van: az egyik a kis Emma, aki eltűnt, a másik a négy éves Ödönke, aki betegen fekszik, és lázálmok gyötrik, a halott Emmát látja maga előtt. Ekkor bekiált a házba Magdolna, a halálmadár: halál fia lesz a gyermek. Benjámin kiszalad, hogy végezzen vele, de nincs megtöltve a fegyver. Az asszony újra halált kiált, és lázas szavaiból kiderül az is, hogy egykor Benjámin semmizte ki őt a vagyonából. Benjámin ekkor szélütést kap, megnémul. 

   Zihanyiné elmegy Magdolnához, hogy beszéljen vele. A halálmadár elmeséli, hogy látta: Ödönke gyilkolta meg a húgát, meglökte, és a lány elesett, beverte a fejét. Ödön megijedt, leveleket szórt rá, de a lány akkor még élt, és így szólt a fiúhoz: „Nem temess el, Ödönke!” Jobb lenne Ödönnek, ha meghalna. Ha Zihanyiné megismétli a gyereknek azokat a szavakat, amiket Emma mondott, Ödön meghal, és nem szenved majd tovább.

 

  Sötétség, vihar van, mennykövek cikáznak az égen. Az anya a fiú fölé hajol, és kimondja a szavakat, Ödön meghal. Az asszony csengetni akar a cselédeknek, de ebben a pillanatban egy villám csap a kéménybe, és a csengettyű zsinórján keresztül halálra sújtja a nőt.

  A halotti torra érkezik meg Imre. Beszélni akar az apjával, aki azonban nem tud szólni a szélütés miatt, de kiderül, hogy egyébként sem szerette soha a fiát. Iván ekkor toppan be katonák társaságában, hogy elfogják Imrét. A legény ellenáll, küzdeni akar, de a saját apja fogja le a kezét. Imrét magukkal viszik a katonák.

 

   Két népnevelő él Hétfaluban. Az egyik a kántor, Kordé Mihály uram. Részeges ember, veri a gyerekeket az iskolában. Egy alkalommal nagyon beborozik, és eltéved a borospincétől hazafele. Egy csőszházba jut, ahol lefekszik aludni a kutyaólban. Ám ekkor lármára lesz figyelmes. Emberek csődültek össze, körülállják a másik tanítót, a rektort, Bodza Tamást. A rektor egy levelet olvas fel, amit Ligety Ambrus főszolgabíró írt Hétfalusy Bálintnak. Ezek szerint az ellenség már a határban van, és maga mellé akarja állítani a parasztokat, hogy lázadjanak fel az urak ellen, akik sanyargatják őket, az uraknak tehát meg kell mérgezniük a kutakat, ettől megrettennek majd a felkelők, meg is tizedelődnek a járványtól. Előhozzák a foglyul ejtett Mekipirost, Bodza szerint az ő feladata volt a méreg terjesztése, ám Mekipiros azt vallja, hogy a rektor adta neki a levelet. A társaságban jelen van a hóhérlegény Iván is, megfenyegeti Mekipirost, hogy meg fogja kínozni, ha nem mondja el az igazságot. A vallatás el is kezdődik, bár a sötétben Kordé nem látja, mi is történik pontosan. Mekipiros azonban a kínok elenére néma marad, ekkor a tüzes vas is előkerül. Ebben a pillanatban viszont Kordé elmenekül. Másnap elmeséli az ismerőseinek, mit látott, de azok azt hiszik, az egészet csak álmodta részegségében.

   Vértessy tábornok Magyarország egyik felvidéki hadőrségi helyének parancsnoka. Az ottani emberek nagyon szeretik, kedves ember, da a laktanyában a katonákkal nagyon szigorú. A feleségével, Kornéliával beszélget otthon, amiből a következők derülnek ki az olvasók számára. Valamikor Eliz, Ödön későbbi anyja Vértessy menyasszonya volt, a katona azonban rájött, hogy a nő titokban Széphalmival találkozgat, ezért elállt a házasságtól. A nagyvilág úgy tudta, anyagi okok miatt lépett vissza. Eliz hozzáment Széphalmihoz, de a házasságuk boldogtalan volt. Kornélia ekkor meséli el a gyerekek halálának történetét a férjének. Vértessy szerint a sors igazságtalan volt a családhoz. A fiatalember, Imre pedig éppen most fog Vértessy elé kerülni a hadbíróságon, Kornélia azt kéri a férfitól, hogy mentse meg Imrét (hogy miért vágyik erre az asszony, az nem világos).

  Egy titokzatos alak toppan be a hóhér házába, férfinak öltözött nő. Nagy magabiztossággal beszél Ivánnal és a bakó feleségével. Azt mondja nekik, Lengyelországból jött, és a hóhéri hivatalt akarja megvásárolni Zudártól. Az is kiderül a szavaiból, hogy Imrét is ismeri. Amikor Zudár befejezi az egy órás imáját, belép hozzá, és beszélni kezd vele. Itt már azt állítja, hogy Angliából jött hittérítő, aki a hóhérokat igyekszik az igaz útra terelni. Tudja, hogy Zudárt amiatt gyötri a lelkiismeret-furdalás, hogy egyszer megölt egy ártatlan embert. Azzal vigasztalja, hogy az az ember talán nem is volt ártatlan, Isten akaratát nem ismerhetjük. A hóhér elmeséli élete történetét. Mindig valami sötét hangulat, lelkiállapot gyötörte, inni kezdett, megsüketült, a füle zúgott, mintha valami óceánba merülne alá. Egyszer aztán imádkozni kezdett, és akkor a feje kitisztult. Akkor találta a szobájukban a csecsemőt, akit aztán magához vett, a fejkötőt, ami a kicsin volt, azóta is őrzi.  Nem tudja azonban, mi lesz a lánnyal, ha ő meghal. Erre az idegen ad egy lengyelországi címet, ahova a kislányt küldheti: Kamienszka Mária. Cserébe elkéri a kis fejkötőt a hóhértól. Az ismeretlen úgy vélekedik, a hóhér már megtért, ezzel ő elvégezte a feladatát, tehát elbúcsúzik Zudártól, és a hóhérlegényhez megy, akitől a másik tanoncról érdeklődik. Kiderül, hogy Iván régen Imre inasa volt, és vele együtt szökött meg a katonaságtól, amikor Imre egy nő, Kamienszka grófnő miatt az elöljárójára lőtt. Imre már nincs a hóhér házában, Iván feladta őt a hatóságnak. Az ismeretlen ekkor távozik.

  Ugyanaz az ismeretlen orvosnak öltözve jelenik meg Hétfalusynál, aki együtt búslakodik Széphalmival. Azt állítja, delejjel fogja meggyógyítani a betegséget. Mindketten a bűntudattól szenvednek: Hétfalusy erővel akarta máshoz adni a lányt, akinek gyereke született Széphalmitól, de ezt a gyereket Széphalmi megölte. Az ismeretlen azonban tudja, hogy a gyerek valójában él, ennek a bizonyságaként meg is mutatja a főkötőt, amit a hóhértól kért. A férfiak erre felderülnek. Ám az ismeretlen nem árulja el nekik, hol található a lány (ő Zudar nevelt gyereke) amíg a másik, kitagadott fiút meg nem mentik, ezzel téve jóvá egykori bűnüket. Hétfalusy ekkor levelet ír Vértessynek Imre érdekében. Az ismeretlen, aki valójában maga Kamienszka Mária, ezt az iratot maga viszi el a katonának a székvárosba; birtokában van egy másik levél is, amit az a hadnagy fogalmazott meg, akire Imre rálőtt, ő is kegyelmet kér. Vértessy bele is menne a dologba, de ki kell találni valami indokot, amivel elereszthetik Imrét.

  A hatóságoktól levél érkezik a faluba, hogy járvány közeleg. A falut le kell zárni, az orvos majd orvosságot szór a kutakba. Kordé ki is hirdeti a dolgot az iskolában, amit be is zárnak a járvány idejére.

   Bodza Tamás mindig egy nagy szláv birodalomról álmodozik. A magyarok mellett mindig elnyomottnak érezte magát, ezt az érzést Hétfaluban csak fokozta Hétfalusy gonoszsága. Bodza sétálni megy a mezőre, Ivánnal találkozik. Megbeszélik a következő napok eseményeit, a lázadás elkezdődik. A kiindulópont a hóhér háza lesz. Zudárné hű szövetségesük, azért gyűlöli annyira Hétfalusyékat, mert az ő anyjától is elvették a földjét – nem más az ő anyja, mint a halálmadár. Zudárné elkeseredésében akkor ment hozzá Zudárhoz, akiről azonban csak később derült ki, hogy hóhér. 

   Kamienszka Mária a székvárosból elindul Hétfalura, hogy elhozza a gyereket. Útközben egy fogadó esik útjába, ahol az emberek isznak, és egy zsidó öregembert meg egy lányt bántanak abban a hitben, hogy ők mérgezték meg a kutakat és a pálinkát. Máriát is megtámadják, alig sikerül elmenekülnie. A következő házban azonban Bodza Tamásékkal találkozik össze, akitől megtudja, hogy kitört a felkelés, valamint azt, hogy a lázadók a hóhér házát már felgyújtották. Mária orosznak adja ki magát, elhiteti Bodzával, hogy ő is a szláv lázadók pártján áll, még tanácsokat is ad neki, hogy a lázadásról más településeket is értesíteni kell. Ő maga vállalja, hogy megviszi a hírt a székvárosba. El is indul, Bodza ad mellé egy embert, aki azonban időközben megfutamodik, így Mária egyedül ér a városba.

   Zudár lefekszik aludni a Böskével. Amikor a hóhér már elaludt, a lányt Zudárné kihívja valamilyen ürüggyel, a hóhérra pedig rágyújtja a házat. Az ablakok előtt is rőzsekötegek lángolnak, úgy tűnik, nem lehet kijutni, mindennek vége. Ekkor támad Zudárnak az az ötlete, hogy a padlót átszakítva a pincén át ki tud jutni a házból. Sikerül is megmenekülni ilyen módon, magával viszi a hatalmas hóhérbárdot is.

   Megszületett Imre halálos ítélete. Vértessy nagyon sajnálja, hogy így történt, de nem sikerült semmivel kimenteni a fiút. A katona az ítélet meghozatala után a lakásába megy, ahol a felesége haldoklik.  Kornélia teljesen belebetegedett, hogy Imrét ki fogják végezni, kegyelmet kér számára a férjétől (hogy miért ilyen fontos neki Imre, az nem derül ki a regényből).

   A kivégzéskor érkezik meg Mária, a felkelés hírét hozza. Vértessy saját felelősségére felmenti a fiút az ítélet alól, menjen a többi katonával az apja megsegítésére. Imre felismeri a lengyelben Máriát.

   Iván, Bodza és Zudárné arról tanácskozik, miként végezzenek Hétfalusival. Iván terve az, hogy ráparancsol Mekipirosra, hogy másszon fel a tetőre, aztán felhúzza őket is, így jutnak be a kastélyba. Ez meg is történik, ám amikor már fent vannak, Mekipiros bosszúból a kínzásért magával rántja Ivánt a mélybe, lezuhannak, mindketten meghalnak. A zajra előlép Széphalmi az ablakba, és töltött fegyvert szegez rájuk. Ekkor lép elő Zudárné a karjában élő pajzsként a kis Böskével. Hétfalusy kilép az ajtón a pisztollyal, aztán végül megígéri, hogy eldobja a fegyvert, ha Zudárné megesküszik, hogy nem bántja a gyereket. Így is történik. Az emberek ekkor rárontanak a főúrra, kínozni kezdik. Zudárné fenyegetőzik, azt mondja, megígérte ugyan, hogy nem öli meg a gyereket, de attól rosszat még tehet vele. A kést magasra emeli, ám ekkor a saját feje hullik a földre – a háta mögött ott áll Zudár a pallossal a kezében.

    Az emberek a hóhérra támadnak, Zudár elmenekül a gyerekkel. Bodza kiáll a nép elé, és felszólítja őket, hogy mondjanak ítéletet, halál vagy élet legyen a sorsa Hétfalusynak. Ekkor azonban előkerül a kastély rejtekéből dr. Sarkantyús, a család orvosa, és Széphalmi. Utóbbi gyáván viselkedik, előbbi azonban bátran a lázadók szemébe mondja, hogy nem a főúr akarja őket megmérgezni, hanem a levegőben terjed a járvány. Bodza ekkor ráförmed, hogy akkor igyon az orvosságból, amit nekik akartak adni. Az orvos ezt megteszi, de utána azt mondja Bodzának, hogy ő az, aki betegnek látszik. Bodza ekkor döbben rá, hogy valóban: már reggel óta érzi, hogy bujkál beenne valami. Rémülten esik össze, és fél óra múlva meghal.

  A három emberrel a lázadók meg akarják ásatni a sírjukat. Ketten ellenállnak, de Széphalmi ásni kezd. Közben megérkezik Mária és Imre. A lázadók egyike Széphalmit halálra sújtja egy lapáttal, de a többieknek sikerül bemenekülnie a kastélyba. Amikor már azt hiszik, minden veszve van, megjelennek a katonák, néhány lázadót megölnek, a többiek elmenekülnek.

   Imre és az apja végre kibékülnek, aztán Mária és Imre Lengyelországba utaznak, velük tart Zudár és Eliz is.

Címkék: Jókai Mór

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása