Az olvasás kalandja

Laza folytatása az Erdély aranykora c. regénynek.

Történet

      Kolozsváron Apafi fejedelem a csillagokat tanulmányozza messzelátója segítségével, ez az új szokása. Egyszeriben egy fényes üstökös jelenik meg, aztán szétrobban az égen, ez baljós előjel.

  Magyari László és Drágos Cyprián, a pópa a szőlőlugasban beszélgetnek egy szép napos délután Kolozsvárott. Az asszonyok köszöntik őket, és elújságolják, hogy csodálatos események történtek az elmúlt napokban: a tóban a halak összevesztek, a temetőből kijöttek a halottak. Magyari nem hisz a csodákban, szerinte valaki direkt terjeszti ezeket a rémhíreket azzal a szándékkal, hogy összezavarja, megrémítse az embereket, és háborút lehessen indítani. Hallják, hogy egy ördöngös ember jelent meg a piacon, aki mindenféle ijesztő próféciákat hirdet. Magyari oda is megy, és leleplezi a csalót: magiszter Szénási mesterkedik, ő mutatványoskodik a kályhafűtőjével, aki nagy médiumként csodákat jövendöl.

  S.. Mihály gazdag családból származott, de mivel ő volt a másodszülött, nem örökölt semmit. Pap lett belőle, aki a feleségével és a kis lányával, Marival nyomorgott sokáig. Egyszer aztán követ érkezett hozzájuk a hírrel, hogy a bátyja meghalt, Mihály hatalmas vagyon örököse lett. Be is költöztek a kastélyba, ám Mihály annyira hozzá volt szokva a takarékossághoz, hogy továbbra is szerényen élt. Egyszer aztán gondolt egyet, és küldött egy aranyakkal teli tököt a szultánnak ajándékba. A szultán ennek nagyon megörült, és egy aranyos kaftánnal viszonozta azt. Mihály fel is öltötte a kaftánt, de akkor már a drága, pompás ruhához kellett venni egy szép lovat is, ahhoz hintót, a hintóhoz nagyobb kastélyt stb. Így lett végül a szerény életből fényűző udvartartás.

   Elhatározta Mihály, hogy a lányát, Marit csakis a moldvai fejedelemhez adja nőül. Az uralkodó Ghyka herceg meg is kéri a lány kezét, nagy lakodalmat rendeznek Rumnikban, a francia király szakácsa is náluk süt-főz. Mihály meghívta Apafit és Telekit is, akik azonban nem jöttek el. Thököly Imre képviseli őket a jegyesével, Teleki Flórával. Beinvitálják őket a társaságba, ahol találkoznak a délceg vőlegénnyel is. A nagy örömünnep közepén Thököly egy könnyed csókot ad a menyasszonynak.

   Közben egy küldött levelet hoz Brassóból Thökölynek. Az egyiket egy Ilona nevű nő küldte, a másikat Teleki, aki arról beszél, hogy rövidesen háború lesz, Thököly menjen utána, mihelyt tud. Miután a leveleket elolvasta, Thököly elvegyül az ünneplők között. Jelen van Béldi Pál és a lánya, a gyönyörű Aranka, illetve Ahmed basa és Feriz bég is (Az Erdély aranykorából ismerős szereplők). Feriz bég nagyon tetszik minden nőnek a társaságból; a három gyönyörű lány (Aranka, Mari, Flóra) szintén mindenkit lenyűgöz. A vőlegény Arankával beszélget, de odamegy Thököly, és ő is csapni kezdi a szelet a lánynak. A herceg ezen megdühödik, és másnap reggelre párbajra hívja Thökölyt. Feriz bég rájön, mire készülnek, és jelentkezik, hogy ő is beszállna a dologba. Hármas párbaj! Ilyet még senki sem látott. Ekkor újabb leveleket hoznak Thökölynek, de ő félreteszi azokat, mondván, majd elolvassa holnap.

   Másnap reggel találkozik is a három fiatalember, Feriz bég még egy orvost is visz magával. Sorsot húznak, úgy alakul, hogy először Feriz vív a herceggel, akit az súlyosan megsebesít, a csuklóján vágja át az eret, ellenfele el is veszíti az eszméletét. Talán halálos is a sérülés. Ezután Thököly elbeszélget Ferizzel, amíg az pihen kicsit a közüs párbajuk előtt. Nagyon szimpatikusak egymásnak. Kardozni kezdenek, Thököly könnyeden megvágja Ferizt a homlokán, kiderül, hogy nagyon jó vívó. Elhatározzák, hogy barátok lesznek, de Feriz figyelmezteti Imrét, hogy ne flörtöljön olyan lányokkal, akiktől nem akar semmit (Arankára gondol). Ezután Thököly elolvassa a leveleket, amiket korábban kapott. Az egyikben a jegygyűrűje van (?). No, ez a legjobbkor jött, mondja, menjünk vissza inkább Erdélybe.

   Eltelik pár hét, de Teleki még nem indult el Gyulafehérvárról Dévára, pedig Thökölyt eredetileg oda hívta hadba. Nagyon beteg, ágyban fekszik. Leszidja magiszter Szénásit, amiért ilyen őrültségeket csinál, és elküldi Erdélyből. Ezután az apródjával, Csereivel különböző leveleket irat. Először a fővezérnek Nándorfehérvárra, aki segítséget kér tőle a törökök mellett, mert Nyitrán megtámadták a hatalmas szultánt. Teleki kibújik a kérés alól, mondván, nincs elég elesége a hadainak. A többi levél tartalma a következő fejezetben válik világossá.

  Abban az időben Nagyvárad és Szatmárnémeti volt Erdély kapuja. Előbbit a török, utóbbit a német tartotta uralma alatt, magában Erdélyben pedig mindkettő felváltva garázdálkodott. E kettőhöz csatlakoztak harmadikként a betyárok. Ez utóbbiak leghíresebbike Kökényesdi Feri volt, aki civilben rendes gazdálkodó emberként élt Hódmezővásárhelyen, senki nem tudta rábizonyítani, hogy ő a nagy zsivány.

  A szatmári várőrség kapitányát Rákóczi Lászlónak hívták, ő irányította a muskétásokat, akik általában német katonák voltak az erdélyi fejedelem szolgálatában, de Rákóczi hada inkább magyarokból állt. Rákóczi beleszeretett Rhédey Ádámnak a Krisztina nevű lányába, Rékason. Rhédeyéket megtámadta a nagyváradi Hali basa, Rákóczi erre válaszul hadjáratot indított a basa ellen. Teleki az előző fejezetben Mendingi Kopnak és Kászonyi Lászlónak írt, hogy tegyenek úgy, mintha nem csak a basát, hanem egész Erdély fenyegetnék, hogy ő pedig azt mímelhesse, hogy ellenük harcol, így kimenekülhet a szultán melletti csatából Nyitrán. Persze nem fog igazán harcolni Váradon, csak úgy tesz majd. Teleki közben írt Ebéni Lászlónak Kolozsvárra, hogy ha Kopék mégis komolyan (és nem csak színleg) Erdély ellen indulnának, Kolozsváron tudjanak a dologról.

   Rákóczi elküldi magiszter Szénásit, hogy beszéljen Kökényesdi Ferivel. Feri azonban komolyabb embert szeretne, Rákóczi így maga keresi fel Kökényesdit a pusztán a kéréssel, hogy segítsen nekik a Hali basa elleni harcban. Hosszas alkudozás után sikerül megegyezni, így együtt indulnak Nagyvárad ellen. Kökényesdiék kicsalják a várból Haliékat, ádáz küzdelem kezdődik, Hali maga is derekasan pusztítja a magyarokat. Ekkor Rákóczi szerelme, akit Hali foglyul ejtett, megjelenik a vár ormán, és integetni kezd Rákóczinak, akinek ekkor megtízszereződik az ereje és az elszántsága, ám egy golyó eltalálja, és meghal. A lány leesik a vár tornyáról, és ő is kileheli a lelkét. Együtt temetik el a szerelmeseket. A vár kapuit lezárják, a zsiványok minden törököt lemészárolnak, aki kint rekedt.

    Kolozsvártól egy napra van Szentkút, egy klastrom, ahol a betegek meggyógyulnak. Itt él Gergely apát, akinél éppen Magyari és a lánya, Piroska van látogatóban. Ekkor hirtelen megjelennek Kökényesdiék. A zsivánnyal van magiszter Szentesi is, aki most bosszút akar állni Magyarin, amiért kidobta a piacról. Követelik, hogy a páter adja át neki a klastrom kincseit, és a nőket, akik ott tartózkodnak. Gergely azt mondja, rendben van, menjen vele Kökényesdi a pincébe. Ám nagy meglepetésre a barát hirtelen lefegyverzi és foglyul ejti a zsiványt, Magyari pedig Szénásival bánik el. Gergely arra kényszeríti Kökényesdit, hogy beszéljen a klastrom előtt várakozó embereihez. Felviszi a torony ablakába, onnan kell szólnia, és ha nem azt mondja, amit Gergely súg neki, akkor a pap lelöki a mélybe. Az üzenet az, hogy a fő kincsek nem a klastromban vannak, az ott lévő nők pedig pestisesek. A zsiványok ezért menjenek előre, rejtőzzenek el az erdőkben és mocsarakban, a vezér is követi őket, de előbb tűzzel fertőtleníti azokat az aranyakat, amit a klastromban talált. A banditák rá is állnak a dologra, eltűnnek a klastrom falai alól. Magyari Kolozsvárra megy a hírrel, hogy zsiványhadak gyülekeznek Erdélyben.

   Magyari felriasztja Kolozsvárt, üzennek a fejedelemnek is, felállítják a csapatokat, hogy a zsiványok ellen indítsák őket. Kökényesdi közben megszökik Péter Páter fogságából. Látva azonban a túlerőt, a zsiványok nem támadják meg Kolozsvárt, hanem kereket oldanak.

       Hadzsi Baba, a rabszolgakereskedő megérkezik a hajóján a Dunán Pesthez. Gyönyörű nőket árul, a budai Hasszán basa embere, Iffim bég átevez Hadzsihoz, hogy vásároljon némi árut az ura számára. Minden nő csodaszép, de van egy, aki a többinél is sokkal szebb. Hadzsi azonban figyelmezteti Iffimet, hogy ez a nő veszélyes, az előző gazdái mind meghaltak, még a neve is ördögnév, Azraele. Iffim azonban mégis őt vásárolja meg.

    Török hadak gyülekeznek Budán. Hadzsi Baba örül, hogy milyen jó üzleteket fog kötni, minden rabszolganőt elad majd. Ám amikor meghallja, hogy Kucsuk basa és Feriz bég is hivatalos az összejövetelre, hirtelen megrémül. Feriz bég ugyanis olyan hatással van a nőkre, hogy azok teljesen elvesztik tőle az eszüket, mindenhová követik, sőt harcolnak is mellette amazonként. Ha egy nő meghal, Feriz csókot ad neki, úgy búcsúzik el tőle – ez minden nő vágyálma.

    Azraele teljesen megőríti Hasszán basát, aki most már egyedül őt szereti, csak vele foglalkozik. Hasszán a Margit-szigeten tart háremet, ahol csodálatos építmények és tengernyi virág között él Azraele. A lány azonban valójában nem a rövidlátó Hasszánt szereti, akit orránál fogva vezet, hanem Feriz béget, aki ott állomásozik a túlparton a csapataival. Feriz egyben költő és dalnok is, ilyen minőségében Hariri a neve. Azraele hallja a dalt, és teljesen eszét veszti. Nem tud úszni, így különleges furfanggal ráveszi az egyik eunuchot, Majmunt, hogy úszva vigye át a túlpartra, ahol a lány rajongva csókolgatja Feriz hangszerét és ruhadarabjait. Csak reggel felé úsznak vissza a szigetre.

   Szentgotthárdnál gyülekeznek a török hadak, hogy összecsapjanak a német-magyar sereggel. Sokáig rostokolnak, a janicsárok pedig fellázadnak Hasszán ellen, mivel ők már harcolni szeretnének, Hasszán erre karóba akarja őket húzatni. A csetepaténak Feriz érkezése vet véget, akinek a vezetésével a janicsárok végre a magyarok ellen indulhatnak. A csata hosszú és elszánt, a törökök rengeteg embert vesztenek, az amazonsereg női mind meghalnak, Feriz szomorúan adja meg nekik az utolsó csókot a csatamezőn.

    Hazaérkezik Máriához Ghyca herceg. Nagyon gondterhelt: ő is részt vett a csatában a törökök oldalán, és a budai basa az ő nyakába varrta a kudarcot, ezért a szultán ki akarja végezni. El is küldte az embereit, akik már vinnék is a herceget magukkal. Ghyca azonban egy rövid ideig szóval tartja őket, addig Mária menekül, a kocsival áthajt a Szeret szakadékon, aztán a kocsis lerombolja a hidat. A herceg kereket old, és utánuk megy, a törökök üldözik. A herceg lova képes átugrani a szakadékot, a törököké nem. Találkoznak a szerelmesek, később azonban Ghyca és Mária útjai szétválnak, külön menekülnek, Mária Kolozsvár felé tart, az üldözők a nyomában.

   Mária megérkezik Apafiákhoz, és segítséget kér tőlük. Olaj bég ekkor magához hívatja Apafit, és közli vele, hogy át kell adnia neki a nőt. A fejedelem azonban azzal válaszol, hogy ebben meg kell kérdeznie a tanácsot, addig nem tehet semmit. Ezzel legalább időt nyer.

   Össze is ülnek az urak. Bethlen Miklós felszólal, szerinte követet kell küldeni a szultánhoz, és lebeszélni Máriáról, egy nagy hadi kudarc után talán hajlana a szóra. Teleki ezzel szemben úgy vélekedik, ki kell adni a nőt. Erdély már nem ura önmagának, és nincs szövetségese sem. Lehet, hogy cserbenhagynak egy gyenge nőt, de őket is cserbenhagyta mindenki.  Szégyen ilyet tenni, de csak így menekülhet meg Erdély. Ekkor belép a terembe Mária, vele Bornemissza Anna (Apafi felesége) és más nők. Anna megpróbálja a Mária pártjára állítani a férfiakat, de Teleki hajthatatlan, a többiek pedig hallgatnak. Anna elmegy, betoppan Iffim bég az üzenettel, hogy Hasszán kérdi, miért nem fizették már be az adót. Erre Teleki elutasító választ ad: hagyja már őket békén Hasszán. Ezen a fellépésen a férfiak meglepődnek, ám Teleki tudja, hogy Hasszán rövidesen úgyis bűnbak lesz a szultán szemében.  

  Hasszán megpróbálja elítélni Kucsuk basát és Feriz béget (hiszen ők kezdtek támadni, ők a hibásak a vereségért), Azraele szeretné megmenteni őket, Iffim viszont siettetné a kivégzést. Ám amikor Feriz Hasszán szemére veti, hogy ő az oka a kudarcnak, hiszen úgy vezeti a hadat, hogy alig lát valamit, Hasszán meghátrál. A titka kiderült, már a többi török is tudja. Feriz ezután betegségbe esik, Azraele titkon ápolja, és amikor Feriz jobban lesz, szerelmet vall neki, ám a fiú egyértelműen tudtára adja, hogy ő mást szeret. Olaj bég megérkezik Hasszánhoz Máriával, akit az erdélyi urak kiadtak neki. Hasszán lelkére köti, hogy jól vigyázzon a nőre.

   Azraele kitalálja, hogy úgy lehetne a legjobban őrizni Máriát, ha őhozzá láncolnák a nőt. Ez meg is történik, együtt alszanak, ott van velük a csecsemő is, Mária imádkozik. Azraeléből ennek hatására kezd előbújni az anyai ösztön, és a keresztény vallásról is kérdezgetni kezd. Nagyon szimpatikus neki, hogy a kereszténység szerint a nők is a mennybe jutnak, és ők is fontosak istennek, nem úgy, mint az iszlámban. Úgy gondolja, elmond ő is egy imát a keresztény istenhez, és azt kéri, bárcsak egyszer lenne egy boldog pillanata az életben. Ekkor belép az egyik háremszolga, és váratlan jó hírt súg a fülébe.

   Teleki Flóra és Béldi Aranka elhatározzák, hogy megmentik a barátnőjüket. Flóra levelet ír Thökölynek, aki jóban van a szultánnal, Aranka pedig Feriznek üzen. Feriz, amint megkapja a levelet, felpattan az ágyból, és Azraeléhez rohan Mária ügyében. A jó hír, amit Azraele hallott az volt, hogy Feriz találkozni akar vele.  

  Másnap el is megy Azraele Ferizhez, aki előadja a kérését, Azraele pedig beleegyezik, hogy megszökteti Máriát, bár tudja, hogy Feriz nem őt szereti. Közben Olaj bég üzenetet hoz Hasszánnak, hogy építsenek várpadot, másnap fog kiderülni, hogy kit végeznek ki rajta. Nincs vesztegetni való idő, Azraelének cselekedni kell. Elfűrészeli a láncot, ami Máriával összekapcsolja őket, aztán a szobában található kúszónövény indáin lemásznak a toronyablakból. Mivel azonban ez nem lenne elég hosszú, levágják a hajukat, és azzal hosszabbítják meg az indát.

   Két különös alak érkezik Buda falaihoz. Az egyik Thököly török álruhában, hamis fermánnal, amiben az van írva, hogy Máriát szabadon kell engedni. A másik Ghyka herceg, aki fel akarja adni magát, cserébe a menyasszonya életéért. A vár előtt azonban Feriz béggel találkoznak, aki ugyancsak Máriát szeretné kiszabadítani.

   Hasszán nem tud aludni, rémlátomások gyötrik. Azraele szobájába megy, és látja, hogy a nők megszöktek, fellármázza az őrséget. Mária elájul, Azraele viszi tovább, míg elérnek a pontra, ahol Ferizzel találkoznak. Ghyka herceg nagyon örül a menyasszonyának, Feriz egyik embere csónakkal várja őket. Mária és a herceg beszállnak, és eleveznek. Thököly elbúcsúzik Feriztől, aki Azraeléhez fordul. A lány tudja, hogy a fiú nem őt szereti, mégis úgy érzi, élete legboldogabb pillanata az, amikor egy csókot kap Feriztől. Ezután ők is elbúcsúznak egymástól.

  Azraele visszahajózik a Margit-szigetre, ahol nem tartózkodik senki rajta kívül. Ferizre gondol és a boldogságra. Érzi, hogy már van lelke, a lélek felébredt benne, eddig csak a szenvedélyek játékszere volt. Tudja, hogy a lelke az égbe fog jutni A kioszkba megy, amit magára gyújt, és meghal a tűzben. Iffim bég visszatér Kolozsvárról, panaszkodni akar Hasszán basának, hogy Teleki visszautasította. Ám a palotában Olaj béget találja, Hasszán feje pedig ott van egy tálcán, elválasztva a testtől.

    A római császár a spanyol örökösödési harcban XIV. Lajos ellen fordul, Erdély be akar szállni a harcba, cserébe Magyarországért. Teleki a harc pártján áll, Béldi Pálék ellene. Hosszas civakodás után Béldinek végül menekülnie kell Erdélyből.

   Béldiék a szultánhoz mennek segítséget kérni, az igazat ad nekik. Ezután azonban Bethlen Farkas jön a fejdelem megbízásából, de ő egy rakás aranyat is hoz. Miután Farkas távozik, a szultán visszahívja Béldiéket: bár egyetért velük, segíteni akkor fog, ha több pénzt adnak, mint Farkasék. Béldinek azonban nincs pénze. Ekkor előlép Kucsuk basa, hogy majd ő odaadja a kívánt aranyakat. A szultán erre azt mondja, hogy majd megadja az aranyakat Béldi, ha őt teszik fejedelemmé. Béldi azonban tiltakozik: ő nem akar vezető lenni, nem akar harcot, ő a mostani uralkodót szeretné jobb belátásra téríteni. A szultán erre megharagszik, és börtönbe vetteti Béldit. Kucsuk basa erre azt mondja, így már nem tud segíteni Béldin. Feriz bég azonban meg akarja próbálni.

  Kucsuk basa és Feriz bég érkezik Szamosújvárra, ahol fogvatartják Béldinét és a gyerekeit. Kucsuk magával viszi az asszonyt Béldihez, hogy beszélje rá, legyen fejedelem, különben örökre börtönben maradnak. Cserébe az őrségnek otthagyja Kucsuk basát, aki örül, hogy Aranka közelében lehet egy másik szobában, az ablakon keresztül láthatják egymást.

    Kucsuk basa a férjéhez viszi Béldinét, de Béldi az ő szavára sem lágyul meg. Amikor megtudja, hogy elkobozták minden vagyonukat, gutaütést kap, és meghal. Közben Aranka érzi, hogy egyre gyengül, és neki is közel a halála. Amikor  megtudja, hogy az apja halott, élettelenül hullik Feriz bég karjaiba.

  Erdélyben különös természeti jelenségek, csodák tűnnek fel: sűrű köd száll le, az égen üstökös fénylik, mint hatalmas kard. A fejdelem nyugtalan, meghalt Béldi és sokan mások, ez az ő lelkén szárad, úgy érzi. Itt hallunk arról is, hogy Feriz bég beleőrült a szerelme elvesztésébe. Apafi is ott van, ő hajthatatlan a harc ügyében. Anna, Apafi felesége is szemére veti Telekinek a sok halált, ő azonban azt mondja, magára vállalja a felelősséget. Földrengés támad, a fejedelemék kimenekülnek a palotából, Teleki azonban nagy lelki nyugalommal bent marad, és segítségért ír levelet a töröknek.

  Összeül a díván. A szultán emberei elégetik a békeszerződést, amit a szultán a római császárral kötött. Ebben a pillanatban lép be Feriz bég a terembe, zavarosan beszél, mindenki borzadva néz rá.

   A hadak gyülekeznek. Teleki úgy érzi, most végre nagy hadvezér lesz belőle. Csakhogy mikor megérkezik Thököly Imre, a magyarországi seregek inkább őhozzá húznak. Teleki emiatt féltékeny, elmegy a basához, hogy segítséget kérjen Thököly ellen, de az lesz a vége, hogy a török az ő fejét akarja leüttetni, Apafinak kell megvédenie. Telekinek ez újabb tőrdöfés: eddig azt hitte, ő irányítja a háttérből a fejedelmet, most meg ő szorul oltalomra.

    A háború megkezdődik, a törökök sorra veszítenek. Sztambulban az emberek fellázadnak a szultán ellen, a testvérét ültetik helyére a trónra, akit évtizedek óta börtönben tart. Meghal Bornemissza Anna, a fejedelem elveszíti az eszét, végül őt is magához szólítja az úr. Az új szultán odaígéri Erdélyt Thökölynek, aki ír Feriznek, hogy segítsen neki elfoglalni a területet. Feriz, aki elvonulva él, és távol van a csatától, segítségére indul. Nagy sikereket arat, aztán a seregei egyesülnek a Thököly emberivel. Teleki Heislerrel, a német kapitánnyal tart, egy magaslatról figyelik az eseményeket. Thökölyék állnak nyerésre, Teleki végül menekül, de Feriz, aki közben maga is súlyosan megsebesült, utána megy. Halálra sújtja, aztán ő is holtan rogy le a földre.